MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. október. 29.

196. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. X. 29. - Napirend: - 1. A városi tanácsi pártszervezet jelentése a pártszervezet munkamódszereiről, a tanácsapparátus politikai és kulturális neveléséről. - 2. Az agitációs bizottság jelentése a vallásos világnézet elleni harc tapasztalatairól. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Mirkóczki Bernátné, Gulyás Béla, Gál Lajosné, Erdős Mária párttagságának megszüntetése.

MSTíMP Városi Bizottsága Eger Eger, 1965. okt.23. • J e 1 e n t é g a vallásos világnézet elleni harc tapasztalatairól. A szocialiszmus gyorsabb felépítésének fontos előfeltétele, hogy mind nagyobb eredményt érjünk el a törne ek tudatának formálásában, a tudományos világnézet elterjesztésében* A vallásos világnézet elleni harc tapasztalatai vizsgál,? feltét* len figyelembe kell venni azt a tényt, hogy Eger a felszabadulás előtt a katolikus egyház egyik fő centruma volt. Ma is működik egy hittudományi főiskola, s a város valamennyi részén működő plébániák vannak. A lakosság egv részének, főleg az úgynevezett volt középrétegnek személves,baráti kapcsolatai alakultak ki az egyház képviselőivel. A vo-lt szerzetes rendek nőtagjai, kik Egerben helyezkedtek el, lényegében az egyház agitátorai maradtuk. A katolikus egyház képviseletén kivül megtalálható városunkban a református, az evangélikus plébániák éo hiveik. A babtistáknak van egy csoportja, működésük főleg a felnémeti területre korlátozódik. I. A nyiltan vallásosak száma egyre csökkenő tendenciát mutat. SzükeBb körre szorult a bigott, dogmatikus vallásosság. Nőtt a vallási közönbösség ás formálisabbá vált a hivek nagyobb részének az egyházzal való kapcsolata. A vallásos- szokások leküzdését illetően és a közönbösséget illetően a fejlődés az üzemi munkások körében a legnagyobb és főleg férfiak körében. A vallási szertartásokon inkább csak jelesebb ünnepeken, akkor is családi szokásokból vesznek részt. Főleg tapasztalható az olyan üzemeink munkássainál, ahol már kialakult a törzsgárda, mint pl. a Finomszerelvénygyár, Lakatosárugyár, Elektromechanikai Vállalat. Férfiakhoz viszonyítva a nőknél kevesebb a fejlődés, főleg olyan szempontból, hogy gyermekiktől megkövetelik az első áldozás.bérmáslást, sőt sokszor még a körmenteken való részvételt i&« Ok azok, akik elsősorban ''lelkiismereti" kérdést csinálnak abból,hogy megkereszteljék g^ertaekeiket nehogy "pogányok" maradjanak. Olyan üzemünkben mint pl a Dohánygyár, ahol túlsúlyban nők dolgoznak különösen feltűnően tapasztalható ez a viszonylagos elmaradottság a munkás férfiakhoz képest. Gyakorta hallani munkásnők,!részéről is olyan kijelentéseket, hogy a"sors kiszámíthatatlan',' isten büntetését nem lehet elkerülni',' "nem ártok én senkinek azzal,ha hisezm az istent" stb.