MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. október. 29.

196. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. X. 29. - Napirend: - 1. A városi tanácsi pártszervezet jelentése a pártszervezet munkamódszereiről, a tanácsapparátus politikai és kulturális neveléséről. - 2. Az agitációs bizottság jelentése a vallásos világnézet elleni harc tapasztalatairól. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Mirkóczki Bernátné, Gulyás Béla, Gál Lajosné, Erdős Mária párttagságának megszüntetése.

Hivatalok, intézményekben dolgozóknál a pártszervezetektől kapott tájékoztatás szerint a nyiltan vallásosak száma csak néhány.Ezek tevékenysége, illetve magatartása ninos különösebben hatással a vallással szembeni közönbös emberekre. A vallásosság különösen szembetűnő még azoknál a nőknél, akik uj munkásként kerülnek munkaviszonyba. Továbbá az .olyanoknál - ez féffiakra is vonatkozik, akik vádékről kerülnek be dolgozni. A pártszervezetektől kapott tájékoztatások szerint a rendszeres egyházi szertartásokon való részvételi szám az üzemi dolgozóknak kb. 2o %-a. A többség olyan, aki csak jeles ünnepeken vesz részt a szertartásokon. A vallásosság hatása üzemekben a termelésre, illetve a termelés területére. A munk-veisenyben ezek az emberek is példamutatók és gátlásaik nincsennek. A lakosság néhány rétegénél tapasztalható ugyankkor a nyiltabb vallásosság. Ez az orvosok, ügyvédek "régi" mérnököknél tapasztal ható. Ez a réteg a párt szövetségi politikáját magukfelé kedvezőnek nézve bátrabban eljár az egyházi rendezvényekre rendszeresen, sőt papsággal való baráti kapcsolatát sem titkolja. Nem egy közülük pl. az érsekséghez bejár régi szakirodalmi könyvek kölcsönzése és egyéb baráti beszélgetésekre. A KISZ korosztályú fiatalokra nem jellemző a következetes vallásos ság. Ha részt is vesznek egyházi szertartásokon az inkább csak ese tenként, szülői unszolásra történik. Ugyanakkor még mindig rendkivül kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik nem templomban eszküsznek. Párttagság helyzetét vizsgálva a pártonkivüliekhez viszonyitva nag fejlődés tapasztalható. Párttagjaink között ném tapasztalható az, hogy nyiltan vallásosak. Egyházi rendezvényekre nem járnak el, ez a jellemző. Előfordul azonban közvetlen családi környezetben rendezett egyházi szertartáson való részvételük, mint pl. esküvő,vagy egyházi temetés. Egy-két esetben fordul elő az, hogy pártfegyelmit kell adnunk párttagoknak vallásosság miatt. Az esetek többségében a fegjrlmi után változtat a párttag magatartásán, de olyan is előfordul, mint pl. a lakatosárugyárban, hogy pártfegyelmit kapott az apa, de ezt követően a fia templomban esküdött. Ehhez a problémához általában az a jellemző, hogy a párttagok helyesen értelmezik, hogy a vallás nem magánügy és példamutatásukkal igyekeznek hatni a pártonkivüliekre, de ezt csak önmagukra nézve értelmezik helyesen, a közvetlen családJL körben már nem. így pl. előfordul, hogy a feleség, aki pártonkívüli a férj tudta nélkül elviszi elsőáidozásra a gyermekét. A családi béke kedvéért aztán inkább megalkuszik.