MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. október. 1.
194. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. X. 1. - Napirend: - 1. Jelentés a felnőttoktatás helyzetéről. - 2. Jelentés a jogpolitikai elvek alkalmazásának tapasztalatairól. - 3. Különfélék: Gere Istvánné megválasztása a városi nőtanács titkárává; párttagfelvételi kérelmek; Danyi Ferenc munkásőr zászlóaljparancsnok kitüntetésére javaslat.
Ennek ellenére mégia az a helyzet, hogy sokszor az állampolgár akadályozva van ennek a jogának a gyakorlásában, noha ez ellen van jogcím fellépni. Ez az elmélet nagyon el van terjedve, hogy a törvényesség miatt nem lehet a törvényességet betartani. A Népkertben alkonyattól fogva leszólitják a nőket, ha ez ellen bűnüldözés folyna ennek a 9o %-át meg lehetne szüntetni. Vagy a Lenin uton nappal számító időszakban összejön 8-lo gyermek, illetve legényke azt csinálja, hogy kiteszik a lábukat és felbuktatják az arramenőket és jót nevetnek rajtuk. Ha rendőrjárőr volna és ott helyszínen tudnak intézkedni, igazoltatni és egy-kettő meg is büntetnék legközelebb nem mernék megtenni. Akik ezt látják még feljelentést sem tudnak tenni, mert nem tudják, hogy' kicsodák, igazoltatni pedig nincs joga senkinek. Az volna a jó megoldás, na az URH kocsi nem pótolná a rendőrjárőrt, hanem kiegészítené azt. Maga az a tény, hogy idáig mehetett ez a dolog azt bizonyltja, hogy nem eléggé használjuk ki azokat a lehetőségeket amelyek vennak. Itt az sincs bertartatva ami meg van. Én szerintem is érdemes lenne napirendre tűzni ezt a témát magát: "A közbiztonság helyzete". Az ecsédi eset is bizonysága annak, hogy ezt a dolgot is el kellene rendezni, hogy a garázda családfő ne veszélyeztethesse a család testi épségét és sokszor az életét. Csak akkor avatkozik bele a rendőrség, amikor már megölte a feleségét,- akkor már megszűnt magánügy lenni! Ez nevetségnek is rossz, hogy csak akkor avatkoznak be, amikor már visszavonhatatlan tragédiát 0kozott. Az ilyen dolgokra is kellene megoldást keresni, hogy ne nézzenek tétlenül olyan dolgot, amelyből tragédia is lehet. A társadalmi tulajdon védelmét elsőrendű kötelességének tekinti a biréság. Ez helyes is ! Azonban az általános szemléleten belül probléma van itt is. Azt értjük, hogyha egy munkás az üzemből a akalapácsot ellopta, akkor a társadalmi tulajdont károsította meg. De ha egy sokkal nagyobb értékű szobrot valaki téglával kalapál azzal senki nem törődik. V a gy az állami lakások rongálását sem tekinti senki társadalmi tulaj3on ellen elkövetett cselekménynek. De ugy látom az ilyen esetek még ad-^ dig sem jutnak el, hogy biróság elé kerüljenek. A következő probléma szintén azok közé tartozik, amelyek nincsennek rendesen szabályozva; a lakók egymásközötti különféle üg^ei, amelyek közül aztán egy-két dolcg teljesen elfajul. Ilyen ebben a városban is sajnos nagyon sok van. Egymást fenyegetik, attól függ melyik erősebb fizikailag. Hiába hoz a biróság olyan döntést, hogy az összeférhetetlen felet ki kell lakoltatni, még eddig minden kilakoltatás meg lett hiusitva. Vélemé— nem 3zerint a Tanács nem alkalmas erre, hogy a kilakoltatásokat végrehajtsa. A jelentéssel kapcsolatban ezeket a problémákat kívántam felvetni. Dr. Fülöp Andor A beszámolót a vitára alkalmasnak tartom. Véleményem szerint az lett volna jó, ha a jelentés készítői abból a jelentésből indultak volna ki, amely 1963-ben volt a VB előtt. így a fejlődést és a hiányosságokat a VB jobban képes lett volna megítélni.
