MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. április. 17.

160. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IV. 17. - Napirend: - 1. Beszámoló a hivatali pártszervezetek munkájáról. - 2. Jelentés a városi tanács és az üzemek munkaerő-gazdálkodásáról, a felesleges munkaerő foglalkoztatásának problémájáról. - 3. A mezőgazdaság helyzete a Központi Bizottság 1964. február 21-ei ülése kapcsán. - 4. Különfélék: Kun Zoltán könyvkötővel kapcsolatos problémák; párttagfelvételi kérelmek.

A kispolgári tendenciák bizony még nagyon sokhelyen megmutatkoznak. Érdemes lenne ezt összegyűjteni, értékelni és tenni ellene. Ilyen témáknak a tárgyalása elsősorban a hivatali szervezetek feladata és nem a szakmai résznek a tárgyalása. Azt akartam hozzászólásomban érzékeltetni, hogy a szemléletben kell óriási változást diktálni kifelé. Ha mi ezt tesszük, akkor előre megy a munkánk. A szövetségi politikával kapcsolatban; ez egy objektiv dolog, egy csomó ember közeledett volna a párthoz. Nagyon helyes, ilyen szempontból pozitiv és vizválasztó az illető személyekkel szemben. Varró Tibor \ Csak röviden és olyan kérdéshez szeretnék hozzászólni, amit még nem érintettek a VB tagok. Az egyik kérdés a szervezeti kérdés; és is helyesnek tartom külön tartani a titkári értekezleteket, hogy miért az előttem szólók ezt kifejtették, erre kitérnem nem szükséges. Feltétlen szükségesnek tartom ehhez azt is, hogy ismertessék a titkárokkal, hogy kb mi is az amit várnak tőlük. Sok párttitkárnál nem a nem akarás van, hanem magára hagyatva küzd, evickél, nem segiti a hivatalvezetés sem és a végén kiköt a nemzetközi helyzetnél. Szervezni kell azt, hogy több segítséget tudjunk adni az alapszerv* vezetőségeknek. Sok párttitkárnál kisebbségi érzés is van. Példa erre az MSZT párttitkára, aki a beszélgetés során a következőket mondta: "Furucz elvtárs a Megyei VB tagja, mit tudnék én ettől többet mondani." Ilyen vonatkozásban nem ártana, ha a.párttitkárok megerősítenénk azzal, hogy mi kiállnánk mellettük. Nem ártana megcsinálni azt, amit a Varga elvtárs emiitett, hogy a hivatalvezetőket is összehívni. Ilyen vonatkozásban közelebb lehetne jutni a probléma megoldásához. Megmondom őszintén felmerült bennem az is, hogy mindenütt szükség • van-e ezekre az alapszervezetekre. Ha esetleg összevonásokat eszközölnénk, akkor már a párttitkár és az igazgató tekintetében nem annyira függő vis onyban lévő két pórttag állna szemben egymással. Érdemes lenne ezeket megnézni. Kácsor Jánosné elvtársnő összefoglalója: Én egyet értek azokkal óz elvtársakkal, akik felszólaltak a munka tartalmát illetően. Ezek a hivatali pártszervezetek kifelé fordulnak egy kicsit. Bizonyíték erre az is, hogy amikor kampánymunkát csináltunk ezek a hivatali alapszervezetek elvégezték a rájuk eső feladatot. Nincs elég találékonyság a vez-tőségben, amit kapnak feladatot, azt elvégzik. Egy sor pártszervezet élete szürke, nem vonz($, ugy gondolják az emberek, hogy nincs sok értelme, hogy párttagok legyenek, mert az egész pártszervezet munkája nem jelent nivót a hivatal munkájához viszonyitva. Nem hiányzik egyik embernek sem, hogy havonta végig ülijön egy taggyűlést, ami nem ad neki semmit. A hivatali pártszervezetek munkáját tartalmasabbá kell tenni. Én is javaslom, hogy hozzunk olyan határozatot, hogy rendszeresen hívjuk össze külön a hivatali alapszervezetek titkárait. Itt Egerben elég sok hivatal van, kb 3o %-a dolgozik a mi kommunistáinknak hivatalokban. A hivatalokban a lakosság kb 1/4-ed része dolgozik. Csak a Vérpsi Tanácsnál dolgozik 80 ember, és nem is beszélve arról, hogy ezeknek a hivataloknak mennyi emberrel van konkrét kapcsolata.