MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. február. 21.

157. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. II. 21. - Napirend: - 1. Jelentés a Hazafias Népfront Eger Városi Bizottságának tevékenységéről. - 2. Jelentés az orvosi pártszervezet munkájáról. - 3. Különfélék: Kónya Lajos megválasztása a KISZ városi titkárának; Szalontai János és Holló Sándor pártból való kizárása; párttagfelvételi kérelmek.

- 7 - 4 \ Fehér Istvánné Én a jelentéssel egyetértek, mert ugy látom ez a jelentés a pártszervezet tevékenységét tükrözi. A probléma az, amit én látok,hogy a pártszervezet amivel kellett volna, de nem foglalkozott arról a jelentésben sem ad számot. Amikor hozzájárult a VB, hogy külön orvosi pártszervezet legyen ezt a célt tűztük ki és pontosan ezt a célt nem tudták megvalósítani. Amikor mi ezt a határozatot meghoztuk, ugy láttuk ez a pártszervezet majd meg tudja oldani az orvosok között végzett politikai munkát , annak hatékonyságát illetően. A dolog másik oldalát is kell látnunk. Még egy pártszervezet volt, addig olyan problémával küzdött, hogy a műveltségi szintkülönbség nagy volt a dolgozók között, ezért a taggyűlések nem mindig hozták a kivánt eredményt. Az akkori problémák azt mutatták, ha külön alapszervezetet hozunk létre, akkor ez ezt a problémát át fogja hidalni. A szubjektiv ok, amire én utaltam az, hogy a pártvezetőség tagjai, a párttitkár személyében is, nem tudott azokon a problémák túllátni. Ami gátat emelt, hogy hatékonyabb munkát tudjanak végezni, nemcsak a párttag orvosok között, hanem a pártonkívüli orvosok között is. Nagyon túlterheltek az orvosok; magánrendelés, tovább tanulnak és a meglévő szabadidőt nehéz ugy összeegyeztetni, hogy tudjunk közöttük politikai munkát végezni. Ugy gondolta a Macsinka elvtárs ezekkel nem lehet megbirkózni, marad a taggyűlés. Nem kutatták eléggé a lehetőségeket, hogy megoldják a rájuk váró feladatot. Olyan feladatok e maradtak: a fontosabb eseményekre hogyan reagálnak az orvosok, a párttag orvosok tájékoztatása. Ha mi a párttag orvosokat felkészítjük, azok tudtak volna a pártonkívüliékkel beszélgetni. Én ezt arra is alapozom, hogy a hivatali pártszervezettel folytattunk beszélgetést, másrészt pedig 35 orvossal beszélgettünk, amikor a párt szövetségi politikáját néztük. Nagyon nagy lépéssel jutottunk előre az orvosokkal, a pártonkivüliekkel is. Helyesen látják pártunk politikáját. Ugy reagáltak kérdésekre, hogy ez nagyon éssszerü és helyes, általában helyesnek tartják a párt politikáját és elismerik a vezetését. Elmondták ezek mellett, hogy baj van a helyi pártszervezettel, mert azt nem látják sehol sem. Ha ezekn tuldtudtunk volna jutni, a jó hangulatot fel lehetett volna használni a meglévő marardiság felszámolásába, mert ez nem megy helyi segitség nélkül. A másik probléma; a fiatal orvosok közönbösségét csak viszonylagosnak látom. Jó dolog az, hogy kultúrpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Mi felvetjük azt, hogy jó lenne, ha az orvosok nagy szerepet töltenének a váfos kulturális életében. Ha megkérjük őket különböző előadásokra szívesen állnak re delke-ésre, de nem találtuk meg még az utat hogyan lehetne jobban aktivizálni őket. Itt a KISZ problémája is felmerül. Meg kell találni azt a módot, hogy be tudjuk vonni őket ebbe a munkába. Érthető az, hogy a szakmai képzettségre fordítanak minden időt, mert nekik az a legfontosabb, hogy a betegeket minnél jobban gyógyítsák. Csoportosan meg kellene vitatni valtik a korházi és várost érintő politikai kérdéseket, ők a szükebbkörü megbeszéléseket hasznosabbnak tartják, mert ott jobban elmondják a véleményüket. Ha Ők ezt jobban szeretik, akkor egy negyedévben egyszer lehetne ezt alkalmazni. Ha ez a pártszervezet újra egyesülni fog - és én ezzel egyetértek — és a pártszervezeten belül csoportot alkotnak és igy az ő igényüknek megfelelő kérdésekkel tudnak foglalkozni.