MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. április. 26.

136. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. IV. 26. - Napirend: - 1. Jelentés a vendéglátóipari pártszervezet politikai munkájáról. - 2. Jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. - 3. Jelentés a pártszervezetek tag- és tagjelölt-felvételi munkájáról. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

Az életnek ezen a területén adónak bajok bőven. Beszélgessünk el az emberekkel mér előbb is. A gazdaságvezetéssel kapcsolatban; az élet demokratizmusa áthatja az egész életet, bizonyos értelemben bevonul a mozgalmi stilus. Több ember véleményét hallgassa meg és annak a véleményére épitsen, mert egy embernek a véleményéből nagyobb hibák következhetnek. Jobban ki tudják a hibákat küszöbölni, ha építünk egy nagyobb kollektívára. Még talán az egriek és a magyarok kedvéért szeretném azt megjegyezni, hogy jó dolog az ha a külföHIekkel udvariasak vagyunk, de nem jó dolog ha a magyarokat és az állandó vendégeket mellőzik azért, mert éppen akkor egy külföldi csoport is tartózkodik ott. Béta László T^lán azzal kezdeném, hogy amikor a vállalathoz kerültem olyan feltetelek voltak, hogy kénytelen voltam az eresebb oldalamról bemutató kőzni és ez nem jó vért szült, nem tudták az emberek mihez tartsák magukat. Arról is szeretnék beszélni, hogy milyen a kapcsolat a vállalat vezetés, a pártszervezet ás a szakszervezet között. Kezdetben nem tudtam ahhoz hozzászokni, mert önálló ügyintéző voltam. Hozzá voltam szokva, hogy önállóan intézkedtem és intézkedéseimet nem kellett senkivel sem megbeszélni. Erről megfeledkeztem, hogy itt most mása helyzet

? és erre figyelmeztettek, aztán megpróbáltam ugy dolgozni. Ha én megkérdezem a szakszervezeti titkárt és a párttitkárt, hogy fejtsék ki véleményüket nem őszinték. Én tőlem elvárják,hogy őszinte legyek, de én ezt nem kapom meg. A Kamarás és a Mihályi elvtárs is jól megértik egymást, megbeszélnek dolgokat, de ezt velem nem közlik. Szó volt arról hogy a vállalat vezetést, ha nem árt egyet intézkedéseivel, akkor birálja a pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság. Ehhez az szükséges, hogy minden funkcionárius ugy végezze el a maga területén a munkáját, hogy ne kelljen felelősségre vonni, mert ez kisebbségi érzést szül. Ezt történt a Kamarás elvtárssal is. ő van megbizva a karbantartó részleg vezetésével és nem volt megfelelő a felkészülés a tavaszra, pedig erről sokat beszéltünk. Ugyanez vonatkozik az SZB titkárra is, aki olyan hiányosságokat követett el, amiből anyagi kér is származott. E mellet én nem megyek el, és nagy hiba az érzékenység, különösen nagyon érzékeny a Kamarás elvtárs. Ha valamiről szó van és az őt érinti, akkor megsértődik és ezt érezteti. Ezt nem tartom jó dolognak,mert igy nem fogunk előbbre jutni. Csehné elvtérsnő volt az egyedüli ember a vállalatnál beolvasott nekem négyszemközt. Most már növekedett ezeknek a száma, most már vannak akikre tudok támaszkodni és ez a lényeg. Amig nem lesz őszinteség, addig nem is fog javulni az én vezetésem sem. A Kamarás elvtárs igyekszik a véleményét ugy nyilvánítani, hogy ott sokan legyenek jelen,de én ne. Én sokszor kértem, hogy engem is hivjanak meg erre a megbeszélésre. Ha én jelen lennék, egyik,másik intézkedésemet tudmám megmagyarázni miért ugy csináltam. Az a bizonyos lejáratás nemcsak a párttitkárnak rossz, hanem a vállalat igazgatójának is. Az szb összetételéére vonatkozóan, hogy az megfelelő ez valószínű a párttagságukra vonatkozik, mert jelenleg is ugy néz ki a helyzet hogy nem tudnak összeválogatni olyan embereket, hogy találjanak közöttük egy versenyfelelőst. Jelenleg is ugy állunk, hogy nincs ember, aki megfelelően kézbe tudja fogni ezt.