MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. szeptember. 21.

122. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. IX. 21. - Napirend: - 1. Tájékoztató a küldöttválasztó taggyűlésekről és a kongresszusi irányelvek vitáiról. - 2. Az ipari bizottság jelentése az ipari üzemek féléves terveinek fejlesztéséről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

Kovéc3 Bertalan elvtárs összefoglalója: Valóban a küldöttválasztó taggyűlések legnagyobb fogyatékossága a beszámoló elkészítése körül van, és ebbel adódik a passzivitás is, nem fejlődik ki vita. Mi azt mondtuk, hogy a beszámolófoglalkozzon a termelési tapasztalatokkal, a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzattal. Azt is elmondtuk, hogyan kell a beszámolót csinálni, hogy a saját területen lévő feladatokat kell ÍHiásigExni foglalkozni. Elmondtuk ezt a Hajtómügyárban is, hogy foglalkozzanak azzal, hogy az 5 éves terv 3, 4. évére ezek és ezek a feladatok hárulnak az üzemre és nem igy csinálták meg. A mezőgazdaságban pl. a termelést 2t szeresére kel novellái. Beszél-, jünk arról, hogy hol tartunk, mit kell ennek érdekében tennünk és' az embereknek milyen ehhez a hozzáállása. Ha ezt ugy ismerteti,hogy a saját területétől elvonatkoztatja, akkor nincs hozzászólás. így volt ez a Áll.Pincegazdaságnál és még az ÉMÁSZ-nál is. Ott van a differencia Kocsmár elvtéps és a vita között, hogy meg 'kell mutatni, hogy mit kell csinálni országos szinten, de súllyal adagoljuk be a mi számainkat. Nem is könnyű igy elkészíteni a beszámolót. Próbára teszi ez a párttitkárok képzettségét is, többre nem képesek. Egyébként 24 taggyűlés van még hátra, ugy kell befejeznünk, hogy ezek a hiányosságok megszűnjenek és a taggyűlések jók legyenek. Mégis csak azt a megoldást kell választani, hogy vannak felelősök a taggyűlésekre kijelölve és menjenek csak a felelősök a taggyűlésekre, mert a VB 3 függetlenített embere, vagy akár az egész végrehajtóbizottság sem tud mindenhol ott lenni. Szó volt a pártmunka módszeréről; mi télen feldolgoztuk a vállalati, üzemi, hivatali, mezőgazdasági stb jellegű pártszervezetek titkáraival, mi az a sajátos munka, amit nem ismernek fel, pl. a termelés pártellenőrzése, 2 órás előadásban elmondtuk, hogy mik a feladatok, de nem csinálják. Közönyösek az emberek. Azzal megelégszenek, hogy negyedévenként az igazgatót beszámoltatják. Nincs termelés pártellenőrzés.e egyetlen üzemünkben sem ténylegesen, kivéve á Finomszerelvénygyárat, ahol a pártmunka már egy magasabb szintet ért el. De sehol máshol nincs. T^lán még a^ Dohánygyárnál és az ÉMÁSZ-nál beszélhetünk erről, de itt sem üti meg a kívánt szinvonalat. Ebben a kérdésben is előbbre fogunk jutni, ha a városi pártbizottság munkájának a feladatát, a pártmunka társadalmasítását megfelelő színvonalra fel tudjuk elmelni. A városi bizottság függetlenített embereinek száma 3, a termelőüzemek és a lakosság száma azonban lényegesen megnövekedett. 1 milliót termeltünk ebben az évben, a lakosság száma pedig ^0,4 #-kal növekedett. Az emberekkel való foglalkozás kérdéséhez párt szót; olyan is van, hogy az irányelvektől egyes emberek bizonyos rendszerváltozást várnak. A gyógyszerészek között is 1 párttag van az egész megyében.Ezek az embe-ek élik a mag k világét és az a helyzet, hogy az uj gyógyszerésezkkel is ha mi nem foglalkozunk, akkor foglalkoznak velük a régi gyógyszerészek. Ezekkel az emberekkel rétegenként fel kell dolgozni az irányelveket, van is egy ilyen tervünk. Azonban sajnos még vannak olyan jelenségek, mint pl. most is a foglalkozáson, ahol az irányelveket földolgoztunk olyan emberek, mint a Dargai elvtárs olyanokat mondanak, hogy a szocializmus alapjait akkor raktuk le, amikor a proletárdiktatúra funkciói érvényesültek. A határozati javaslatot fogadjuk el azzal a kiegészítéssel, hogy az aktivák nagyobb segítséget adjanak, hogy a taggyűlések színvonala emelkedjen.