MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. szeptember. 21.

122. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. IX. 21. - Napirend: - 1. Tájékoztató a küldöttválasztó taggyűlésekről és a kongresszusi irányelvek vitáiról. - 2. Az ipari bizottság jelentése az ipari üzemek féléves terveinek fejlesztéséről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

Hozzászóltak az I. napirendhez: Bakond i Ferenc Két taggyűlésen vettem részt és mind a kettőn teljesen függetlenül tárgyalták a kongresszusi irányelveket a vállalati problémáktól. Azonkivül még az a legnagyobb hiba, hogy leginkább a párttitkárok állitják css"ze a beszámolót, a vezetőségi tagokat, csak akkor hiv­ják össze amikor már készen van és akkor kérdezik, hogy egyet érte­nek-e vele. Én ugy látom, hogy az a legnagyobb hiba, hogy az irány­elveket nem tudják összehangolni a saját feladataikkal. Szerintem az is jó volna, ha még a vállalatvezetést is megkérdeznék, hogy mi­lyen felad tokát ró az üzemre az 5 éves terv keretén belül, a kong­resszusi Irányelvek tükrében. A MEGYEVTLL-nél is csak a titkár elvtársnő állította össze a beszá­molót egyedül. Külön foglalkoznak a vállalati problémákkal és külön a kongresszusi irányelvekkel, igy volt ez a MESZÖV-nél is, pedig az az egyik leg­jobb taggyűlés volt. Nem tudják összeegyeztetni, teljesen különálló­nak tekintik. án nem tudom, hogy azok az elvtársak, akik kimennek a taggyűléseket előkészíteni, megbeszélik-e ezt a titkár elvtársakkal vagy nem. Pl. a MESZOV-nél is elmondata nagyon szépen egy pártonkívüli, hogy a kongresszusi irányelvek tézisei, nemcsak a párttagokra, hanem a pártonkivül'ékre is vonatkoznak. Ezen kell segíteni, hogy összhangban legyenek a kongresszusi irány­elvek tézisei ás a vállalati problémák. Előre kell elkésziteni a beszámolót, hogy azt meg tudják tárgyalni a vezetőséggel és agazdaságvezetéssel is. Ahol megfelelő gondot for­dítanak erre és nem az utolsó percben készitik el, ott jó a beszá­moló. Sok helyen azonban az a tapasztalat, hogy olyan taggyűlésének veszik ezt is, mint a többit. Kovács Gáborné Tényleg az a tapasztalat, az a legnagyobb probléma, hogy külön tár­gyalják a beszámolókban a pártái ap szervezet problémáit és külön az irányelveket. A Központi Bizottság határozata azt mondja, hogy ugy dolgozzuk fel az irányelveket a mi területi problémáinkra vonatkoz-. tátva. Nem azt nézik, hogy mit mond az ipari üzemek f eladatairólj vagy a mezőgazdaság, vagy a kulturális feladatokról az irányelv és milyen jellegű az alapszervezet és a rájuk vonatkozó résszel foglal­koznának, hanem a legtöbb helyen kimásolják a Népszabadságból és ugy mondják el, ezért is nincs vita a taggyűléseken. Ezért van, hogy nem szólnak hoz-^á, vagy legalábbis kevese, a taggyűléseken, mert általá­ban az irányelveket mondják el. Olyan tapasztalat is van, hogy vannak párttagok, akik el sem olvas­ták az irányelveket. Az első héten határozati javaslatok sem születtek, eléggé passziv taggyűlések voltak. Pl. Az ÉMÁSZ alapszervezeténél - mely a legjobbak közé számitott ­külön volt beszámoló a vállalati problémákról és külön volt az irány­elvek ismertetése. Ott is hallgattak az emberek. A Simon elvtárs ki­szúrt embereket, hogy mondják el a véleményüket, hogy legyen hozzá­szólás. Ez a legnagyobb probléma. Azonkivül hiba még az is, hogy javaslatok a taggyűléseken igen rit­kán hangzanak el. Egyetlen esetben hangzott el javaslat a TUZÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom