MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. február. 23.

108. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. II. 23. - Napirend: - 1. Jelentés az általános iskolai oktatás féléves tapasztalatairól és a további feladatokról. - 2. Tájékoztató jelentés a tsz-zárszámadások tapasztalatairól. - 3. Jelentés a KISZ-tagok összeírásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

ni ráhatással lehet nevelni, közösségi embert, hanem a közösség ráhatásával lehet ezt elérni. Az egyéni bánásmódnak ugy kell ér­vényesülnie, hogy az a közösség cdíját szolgálja. Kössél' kell a ne­velőknek a gyermekekhez kerülni, hogy «, közösségeket ki tudják a­lakitanic, A^özössegi ^nevelés erdekében az iskolai év végen az Összes isko­lák bevonásával enek és torna ünnepélyt rindezünk. Ezt a' célt szol­gálja a már évközben beindított Hámán Kató Seregszemlére valc ke­szülés ée egyéb megmozdulások 0 I II . A^ általános i sk- iákb an foly^.g yak o rl a ti munka ; A gyakorlati oktatás bevezetése Eger város iskoláiban folyamatosan történte Első esetben azokban az iskolákban vezettük be, ahola szemi.lyi és tárgyi feltételek legalább részben biztosítottnak lát­szottak,, Legtöbb iskolánkban ipari jellegű gyakorlati oktatást ve­zetünk b6, a város három iskolájában mezőgazdasági jellegű gyakor­lati oktatás folyik 0 Az ipari jellegű gyakorlati iktatást végző is­kolák tanulói is végeznek alkalmakként mezőgazdasági jellegű mun­ka t v s a mezőgazdasági gyakorlati oktatást végző iskolák is ipari jellegű gyakorlati tevékenységet* A gyakorlati oktatásban résztvevő tanulók száma 1.444, ez a tanulek 65 %-a.Ez a százalek arány jóval felette van a megyei és az orszá­gos átlagnak. Az 1962-63-as oktatási évben minden iskolában lesz gyakorlati oktat.­tás. Mind ez iskolák vezetői es nevelői, a szaktanárok, tisztában vannak a gyakorlati munka jelentőségével, valamint feladataival. A koráb­ban beindult iskolák nevelői, már szép tapasztalatokkal rendelkez­nek.Ez sokat segit a most beinduló iskoláknak. A gyakorlati -oktatás terén nagyon szép eredményeket ertünk el,de vannak gátlc tényezők ís c Akadályozza a munkát a műhely hiány,az anyag hiány. Gátolja a munkát az is,hogy Egerben kevés az olyan ü­zem, mely segithetné a tanulók munkára neveleset, A ' termelőszövetksze tek munkamódszere , szervezettsége .nem erte meg el azt a fokot, mely hathatósabb segitseget adhatna az iskoláknak; Igy inkább az iskolák adnak segitseget a munka tsren» Ez a munka azonban nem mindig szolgálja a helyes oélki tűzések meg­valósítása tr Gyakran a munka végzését helyezik előtérbe és nem a munkát rendelik alá a kommunista munkakészsegek kialakítása érdé­keinek. A munka végzését tekintik célnak és nem eszközként kezelik a neveles számára, nem rendelik a nevelés szolgálatai alá. Nem ké­szítik azt elvileg, pedagógiailag elő, és nem vonják le belőle a szükséges politikai 9 társadalmi,pedagógiai konzekvenciákat. A jártasságok kialakítására a nevelők helyesen választják .meg az egyes ^rákon a legcélravezetőbb módszereket. A beszélgetés ps a magyarázás módszere szinte valamennyi munkaórán askalmazott* Arra azonban nagyon kell vigyázni, hogy ne egy-egy munkadarab el­készítése legyen a cel,hanem az elkészítendő munkadarabon a jártas­ság es a készségek kialakítása, a munkafogások helyes beidegezte te­se legyen a cél, ezt .ajátitsák el a tanulok. Arra kell törekedni, hogy a munka vegzes során tudatuk fejlődjön, , Megállapitható,hogy a tanulok köreben okozott a legnagyobb örömet a gyakorlati óráknak a bevezetése, ­A közepes vagy gyenge tanulok nevelésére a gyakorlati oktatás nagy lehetőseget biztosit. Ezt nevelőink ki is has'zhálják, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom