MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1961. március. 10.

84. ő. e. (3. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. III. 10. - Napirend: - 1. A középiskolai pártszervezet jelentése a középiskolai kollégiumok nevelő munkájáról. - 2. Jelentés a politechnikai oktatás helyzetéről és tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. - 4. Április 4-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: dr. Utassy István munkásőr-felvétele.

lati oktatás eddigi eredményeit. tapasztalatait. A tapasztalatok alapján a Következőket állapíthatjuk meg: I A'gyakorlati oktatás folyik: 1. /Altalános iskolákban: heti 2•órában ipari gyakorlati'foglalkozás, illetve mezőgazdasági. Ipari foglalkozás az I. III.• IV' V és a IX-sz. általános iskolákban, mesőgazdas-ági a VI. sz. iskolában. 2. /Valamennyi gimnáziumban és a Közgazdasági Technikumban ; az 5 + l-es oktatási forma, he 1 yenkánt • egyes osztályokban heti 2 órás gyakorlati foglalkozás van. Az 5 + l-es oktatási formában a tanulók 5 nap alatt végzik el a tananyagot, a 6, napon pedig gyakorlati oktatásban részesülnek üzemekben, /Hajtóműgyár, Lakatosárugyár, Finomszerelvénygyár; Dohánygyár, stb./ mezőgazdaságban /Tangazdaság, tsz-ek./ és kereskedelemben /Iparcikk Kisker V./ 3. /A Pedagógiai Főiskola müszakismeret és mezőgazdasági tanszéke az általános iskolai tanárképzést szolgálja. A gyakorló; általános iskola a Ped.Főiskola müszakiismeret tanszékének , műhelyében, a főiskolai hallgatók pedig esetenként"a tangazdaságban és tsz-ben végeznek gyakorlati képzést. Megállapítható, hogy városunk felsorolt iskoláiban a tárgyi és személyi feltételek megvonnak, ill. tartalmi vonatkozásban a j gyakorlati oktatás alapjait megteremtették. Ez azonban nem i jelenti azt, hogy a megoldandó problémák csökkentek. Legfeljebb azt, hogy azok más irányúak lettek, mint pl. anyagbiztosítás, •; munkaeszközök, tanműhelyek biztosítása, tanerők képzése, szülők j és üzemi dolgozók fokozottabb segitése, a gyakorlati'oktatás nevelési lehetőségeinek nagyobbfoku kihasználása stb, j Általános és középiskolai tanárok nagy része helyesléssel fogadta a gyakorlati oktatás bevezetését. Az igazgatók vezetésével meg is kezdték a gyakorlati megvalósítását. Keresték mindazon lehetőségeket, hogyan tudják minél eredményesebben megteremteni j a lehetőségeket, munkahelyeket. A nevelők egyrésze a várakozás | álláspontjára helyezkedett. Sőt akadtak a gimnáziumi tanárok között olyanok is - szülők is - akik a hagyományos gimnáziumi • ] /humán/ műveltséget féltették az üzemi gyakorlati oktatástól. Az általános iskolai pedagógusok között többen pedig túlzott anyaj feltételek biztosítását emlegették, pl. központi tanműhely fel-*, állítása, még mielőtt a gyakorlati foglalkozás .megindult volna, | Egyes pedagógusok és szülők felvetettek azt is, hogy az üzSmek-_ ' ben a tanulók durva trágár beszédet, lopást, fusizást, stb, tanulnak. Ma más a tapasztalat mindezekkel szemben azt mutatja hogy alaptalanok voltak mindezen hiedelmek. A mezőgazdasági jellegű foglalkozás ellen még a tanév kezdetén is tiltakozott több szülő és a tanulók egy része sem vette szívesen.. A mezőgazdasági munkának a lebecsülése mutatkozott meg sok esetbei a panaszt foglalkozású szülők részéről, pl, a VI. sz. iskolában, '