MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1983. április. 14.

120. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IV. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai, a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról szóló határozat végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 2. Pártfegyelmi büntetések törlése. - 3. A városi pártbizottság 1983. évi üléstervének elfogadása.

A város munkás társadalmának termelő munkája, társadalmi,közéleti tevékenysége, erkölcsi- és politikai magatartása biztositja vezető szerepének érvényesítését. Az elmúlt időszakban a munkások politi­kai öntudata fejlődött. Egyre több a széles látókörű, jól politi­záló munkás. A különböző társadalmi, politikai és gazdasági kérdé­sekben tájékozottabbak, ismereteik bővültek. A munkások politikai öntudatának fejlődése azonban nem volt ellent­mondásmentes. Bizonyos kérdésekben az utóbbi időben a munkások han­gulata korántsem kielégítő, ami többnyire a meglévő gondjaink, prob­lémáink, körülményeink nem egyértelmű megértéséből adódik. Sok zavaró kérdés vetődött fel az utóbbi időben magáról a szocia­lista rendszerről, a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről, a KGST országok együttműködéséről, kapcsolatáról, belső gazdasági helyze­tünk alakulásáról. Ezek is gyengítik azt a magatartási formát, biz­tonságot, ami egyébként a meggyőződésből fakad, amit a munkásosz­tálytól vár a párt is. A munkások igénylik, hogy véleményüket elmondhassák, ami többségé­ben megalapozott, reális, épitő jellegű. Politikai véleménynyilvá­nításuk differenciáltabb lett az elmúlt években. Növekedett nem csak a párttagság, hanem a fizikai munkáskollektiva egészének politikai érzékenysége. A többség reális képet alkot hazánk gazdaságának telje­sítőképességéről, számontartják, hogy a szervezetlen, a helyenként gyenge színvonalú vezetés, a szellemi teljesítmény^ gyakorlatba való átültetésének lassúsága rontja az ország teljesítőképességét. Tapasztalható aggodalom körükben a nemzetközi helyzet alakulása, a szocialista országok gazdasági és társadalmi nehézségei miatt. A társadalmi mobilitás, ami eddig az osztályokat jellemezte az utób­bi években^ egy osztályon belüli átrétegződés irányába hatott. Ez jellemző a város munkás társadalmára is, ami nem csak ármunkájuk­ra, jövedelmi viszonyaikra, életmódjukra hat, hanem tükröződik a szemléletükben is. Munkásaink nagy hányada tevékenységében és magatartásában jelentős környezetiormaló erő. Egy kisebb részük munkája, erkölcsi, politi­kai magatartása azonban kifogásolható. Az elmúlt évek politikai gyakorlata ismételten bebizonyította, hogy a párt politikájának és egész tevékenységének a munkásosztályon belül legfontosabb bázisa a nagyüzemi munkásság, aki közvetlenül érdekelt a szocialista gazdaság fejlődésében, a technikai haladás felgyorsításában. Szocialista tudatosságuk, politikai aktivitásuk, közéleti érdeklődésük, a feglődést elősegítő kritikai szellemük alapján városunkban is osztályának legöntudatosabb tagjai. A munkáskollektivák gerincét a törzsgárdatagság alkotja, azok a párttag- és pártonkívüli dolgozók, akik hosszú évek óta tagjai az adott munkáskollektivának és szemléletüket, magatartásukat alapve­tően a munkásosztályhoz tartozás határozza meg. Az adott munkáskö­zösségben ők alkotják a reálisan itélő magot, akik a megszerzett ismereteik birtokában érzékenyen reagálnak a bekövetkezett változá­sokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom