MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. szeptember. 24.

118. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IX. 24. - Napirend: - 1. Jelentés az általános és középiskolákban folyó eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól Eger városban, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 2. Jelentés a város gazdálkodásának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-ai határozata alapján, különös tekintettel a termelési szerkezet alakulására. - 3. Személyi kérdések: Javaslat a pártbizottságból való felmentésre (dr. Nagy Sándor); javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága titkári funkciójában történő megerősítésre, és a városi pártbizottságba való behívásra (Farkas József).

A^veszélyt én inkább e széles skálán a közömbösök magatartásában látom. A közömbösség a pedagógiában a legsúlyosabb veszedelem, tanulói de más szinteken is egy komformista magatartást sző, ill. propagáló tevékenységi forma. Amely igen sok formában jelentkezhet: közömösség a közügyek iránt, pragmatikus életszemlélet, a társadalom problémáitól való elfordulás stb. Ugy érzem, hogy a nevelő-oktató munka területén, illetve az egész pedagógiai munka folyamatában a pozitiv eredmények ellenére a pedagógus magára hagyatott, abban a vonatkozásban, hogy - megőrizze pedagógiai egyéniségét - ideológiai elbizonytalanodás tapasztalható, ill. maga az ideológia deklarativ elvként jelenik meg, az általánosság szintjén mozog, és a mindennapi konkrét pedagógiai tevékenységet nem hatja át,.kellőképpen. Ez az ideológiai elbizonytalanodás pedig igen komoly veszélyeket hord magában. Az ideológiai elbizonytalanodásnak történelmi és társadalmi gyökerei, okai vannak, ázom. túlmenően, hogy a ma napjainkban lejátszódó társadalmi folyamatok is éreztetik hatásukat. Ha a problémák összességét nézzük, akkor a pedagógusnak igen nehéz helyzete van, amely helyzetben is a pedagógusok többsége helytáll. De e helyzet sok veszélyt hordoz magában, többek között, közömbösséget, ideológiai fásultságot. Azt is szeretném hanguslyozni, hogy az e területen jelentkező problémákat rendeletekkel és szabályokkal nem lehet megszüntetni, nagyon dialektikusan, hozzáértő módon, türelemmel, és egészséges tolarenciával lehet előre lépni. Ebben a munkában igen nagy szerepe van a pedagógus pártalapszervezeteknek j a pedagógus párttagoknak, a párttagok ilyen irányú felkészültségének, a párttagok példamutatásának, az elvszerü hozzáállásnak, hozzáértésnek és stb. Akkor, ha figyelemmel kisérjük a 80-as évek problémáit - az élet és a termelés más területén is - drámai erővel vetik fel a minőség gyökeres megjavítását, a tartalmi pedagógiai megújulást. Elég csak az 1982-es április 7-i KB. határozatra utalni, amely azt mondja ki: "A fejlesztés legfontosabb elemének a tartalmi korszerűsítést kell tekinteni." Amikor ezt a mondatot ragadtam ki a KB. határozatából, akkor az elvárás területén a megújulásra szeretném ráirányítani a figyelmet a pedagógiai munkában és a mozgalmi munka területén egyaránt. Azért is hangsúlyozom ezt, mert ha józanul gondolkozunk, akkor minden álltatás nélkül azt kell mondanunk, hogy csak ehhez vannak létező tartalékaink: a helyi viszonyok reális értékelése, a nevelői okosság és elkötelezettség, a vezetői vállalkozó szellem, a munkamegosztásban szervezett kollektívák ereje. Az anyagiakkal igen szűkösen állunk. Ugy gondolom a csüggedésre még sincs ok, mert rendelkezünk erkölcsi és szellemi potenciával, és ez az erkölcsi potenciánk a pedagógusok önmegvalósítási és önbecsülési igénye. Ahhoz kell nagy erő, hogy mozgásba hozzuk az embereket, mozgásba hozni az embereket a célok megvalósításáért, valahogyan a pedagógiai folyamatba is beépíteni a vállalkozás szellemét. Minden pedagógust érdekeltté kell tenni szándékaink megvalósításában és az érdekeltséget sok esetben nem is az anyagiakban kellene ka?e keresnünk, hanem a hitben, a szándékban, a jo akaratban, kellő túlzásoktól mentes objektív értékelésben. Igencsak problémákat okoz, a nevelőmunka folytonosságát zavarja az elvek és a gyakorlat közötti ellentmondás,