MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1969. január. 31.
66. ő. e. (3. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. I. 31. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1968. december 4-ei ülésének a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel kapcsolatos állásfoglalásáról. - 2. Az új gazdasági mechanizmus alkalmazásának tapasztalatai az ipari, mezőgazdasági üzemekben és termelőszövetkezetekben. - 3. Tájékoztató az alapszervi párttitkárok és vezetőségek újjáválasztása előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatairól. - 4. Javaslat a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság 1969. I. féléves munkatervére.
Valamennyi egységnél nagy gondot fordítottak az anyagi ösztönzésre és ennek megfelelően az anyagi ösztönzés különböző formái jöttek létre. Ott jártak el leghelyesebben, ahol az anyagi ösztönző erőforrásokat az alapvető feladatok megvalósítására koncentrálták. Több helyen felmerült, hogy a kötelező átlagbér nem ösztönöz a termelékenység növelésére. Az átlagbér betartása érdekében jelentős számú egységnél szükségtelen létszám felfutást eszközöltek, ami eleve károsan hatott a termelékenység alakulására. A részesedési alap felosztásának irányelvei több-kevesebb vitát váltott ki elsősorban az év elején és várhatóan a vita fokozódik az 1968.év után meghatározott részesedési alap kifizetésének időportjában is. Sok helyen elsősorban a III. kategóriába tartozók nem értenek egyet az I-II. kategória kialakításával. A kialakult nézetek ellenére helyesnek tartjuk a kategorizálás elvét és ösztönző erejét,annál is inkább, mert ennek feladása a III. kategóriába soroltak részére nem járnak különösebb előnnyel, hiszen pl. a Finomszerelvéngyárban az egységes nyereségfelosztás azt jelentené, hogy a várható 16,5 napos nyereségrészesedés csak 17t L í napra emelkedne. Végezetül a jövedelem szabályozással kapcsolatban emlitést kell tenni egy veszélyforrásról, amely a jelenlegi adóztatási rendszerből következik. Ennek lényege, hogy bizonyos vállalati nyereségtömegen tul felmerülhet az adóztatás miatt annak meggondolása, hogy a nyereség tömeg növelése már jelentőségét veszti, hogy ennek megfelelően a gazdasági egységek nem a maximum, hanem csak a részesedési alap szempontjából optimális nyereségtömeg elérésére törekszenek.
