MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1969. január. 31.

66. ő. e. (3. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. I. 31. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1968. december 4-ei ülésének a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel kapcsolatos állásfoglalásáról. - 2. Az új gazdasági mechanizmus alkalmazásának tapasztalatai az ipari, mezőgazdasági üzemekben és termelőszövetkezetekben. - 3. Tájékoztató az alapszervi párttitkárok és vezetőségek újjáválasztása előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatairól. - 4. Javaslat a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság 1969. I. féléves munkatervére.

A műszaki fejlesztési tevékenység 1968.évben általában a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítását célozta. Ezen belül jelentős szerepet játszott a költség-megtakaritásra és a minőség javitására irányuló törekvés. Bár erről korábban már volt szó, de itt is emlitést kell tenni a műszaki fejlesztésen belül a gyártmányfejlesztési tevékenységről, mely tevékenység egy sor uj ipari termék megjelenését eredményezte a város gazdálkodó egységeinél. Ezen termékek használati értéke és megjelenési formája is jelentős műszaki fejlesztési tevékenységet tükröz. • Jelentősnek tartjuk az öntödei Vállalat 15 millió Ft-os rekonstrukcióját és az Egri Dohánygyár lo millió Ft értékű import beruházását. Itt kell megemlíteni a Hmi Tanácsi Épitőipari és Épületszerelő V. műszaki fejlesztési tevékenységét, melynek keretén belül a központi betonkeverő mellett, központi habarcskeverő gépsort helyeztek üzembe, mely különösen jelentős a város területén folyó épitési munkáknál, hiszen ezen berendezések lehetővé teszik a felvonulási térigény jelentős csökkenését. Számottevőnek mondható a műszaki fejlesztésen belül a fizikai munka megkönnyítése irányuló törekvés, s erre jó példa a 4.sz.AKöV tevékenysége, ahol uj rakodógépek üzembehelyezésével a közvetlen fizikai munka szükségletet 3° %-al csökkentették. A tanácsi vállalatok viszont - ahol a műszaki fejlesztés igen szükséges lenne - a képzett közel 1 millió Ft-os műszaki fejlesztési alapjukból csak 56 ezer Ft-ot használtak fel. E témakörhöz tartozik az ujitások helyzete, ahol általános jelenség, hogy 1958.évben az ujitások száma csökkent. Ezen csökkenés főleg az érvényben lévő ujitási rendelet értelmezéséből eredő zavarok alapján állt be. Hozzájárult a csökkenéshez az is, hogy az ujitási dijat az ujitást benyújtó személy kategóriájának eredménye terhére kellett elszámolni.