MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. június. 1.
54. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VI. 1. - Napirend: - 1. Jelentés a párt belső helyzetének alakulásáról, az ideológiai, politikai és cselekvési egységről. - 2. Jelentés a tanács tömegkapcsolatainak alakulásáról, az állami demokratizmus fejlesztésének feladatairól.
Egyes helyeken ez állami vezetés és a tömegszervezetek szerepét átvéve helyettük intézkednek, végzik a munkát* Ez a tendencia azért is veszélyes, mert ha minden kérdésben a pártban döntenek, akkor a tömegek minden apró dologért a pártot teszik felelőssé és ez azzal jár együtt, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére is csökken a párt tekintélye az adott területen. Ezzel van összefüggésben az a helytelen szemlélet is, amelyik a gazdasági, állami területen d 7'<vzó kommunistáktól félti o párt vezető szerepét. Tudomásul kell venni, hogy a párttag akkor is köteles a párt politikájának megfelelően dolgozni, döntéseiben a párt politikáját érvényesíteni, ha gazdasági, vagy más állami funkciót bíznak ra. Az is igaz, hogy egynéhány kommunista gazdaságvezetőnk időnként mogfelekézik arról, hogy a funkcióba a párt küldte Őt azzal a feladattal, hogy a rábízott terület párttag és pártonkívüli szakembereitől egyaránt megkövetelje a párt politikája melletti kiállást, annak körültekintő megvalósítását. , Gyakran hallunk vitát pártszervezeteinkben arról, hogy a. gazdaságvezetők nem politizálnak. Ez.igy általában nem igaz. Igazgatóink többsége a pártbon is dolgozik, politikai munkát is végez. Az azonban már igaz, hogy a hozzá beosz+ott emberektől mór kevés igazgató követeli meg,hogy kiálljon a párt politikája mellett, politikailag is elkötelezze magát. A szakemberektől csak és kizárólag a szakmai munkát követeljük. Gyakran halljuk főmérnökökről, főkönyvelőkről, üzemvezetőkről, osztályvezetőkről stb, hogy jé szakember, csak nem politizál, legalábbis hangoson nem. Aztán baráti beszélgetéseknél kiderül, hogy vannak politikai nézetei, csak éppen a mi politikánkkal ellentétesek, a nacionalizmusra, nyugatimádatra, önzésre, a társadalmi érdekek mellőzésére és hasonlókra gondolák. Itt említeném meg, hogy gyakran az is mutatja, hogy ezek a szakemberek menynyire érdeklődnek a politikai élet, az ország egész fejlődése iránt, hogy sem újságot, sem folyóiratot, sokszor semmiféle szaklapot nem olvasnak. A munkát tehát ott kell kezdeni, hogy megkövetelni a gozdaságvez:tés egészétől a politikai érdeklődést, ennek alapján a nyilvános politikai állásfoglalást és akkor megszűnik a ma még sokszor áldatlan vita arról, hogy politizál-e a gazdaság-vezető. A politikai hangulat alakulásáért egy területen a pártvez'-tőséget, a kommunista gazdaságvezetőt egyaránt felelőssé kell tenni.