MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1964. július. 16.

46. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. VII. 16. - Napirend: - 1. Jelentés az 1963-64. évi ismeretterjesztő munka tapasztalatairól, az 1964-65. évi kulturális év fő feladatairól. - 2. Jelentés a végrehajtó bizottság és a pártbizottság 1963-ban hozott ipari jellegű határozatainak végrehajtásáról, az első féléves terv teljesítéséről.

<7i A másik dolog, amit nem javaslok, hogy a kulturális munkát tanácsi körzetekre aprózzuk fel. Tanács tag a Tóth Dezső bácsi is, de ezt a munkát nem tudná csinálni, ezt a munkát nem lehet akár kire rabi znü: Az emberek élete nem a területen folyik. Az üzemekben vannak egész nap azokkal vannak barátságba, azokkal akarnak együtt szórakozni elsősorban. Azonkívül körzetenként hol fogunk kialakitani helyet, ahol a kulturális munkát lehet végezni. A mai szervezeti formák jók, Egerben vannak is lehetőségek, csak ki kell használni a lehetőségeket. A szervezés divat nálunk, de a szervezés a tartalmi kérdéseket nem oldotta még meg. A Varga elvtárs Nagyrédén dolgozott, az egy község, de nálunk székes skálájú műveltségű, érdeklődési körű emberek vannak. Ezt nem lehet egy akalap alá rakni. Én azt javaslom, hogy a tanácsi körzetekre alkalmazott kulturális tevékenységgel ne értsen egyet a Pártbizottság. Azt javaslom, hogy ehhez a határozati javaslathoz ezeket dolgozzuk be és küldjük el a pártszervezetekhez. Menetközben a végrehajtását jobban ellenőrizni kell és január körül hozzuk ide újra. A Pártbizottság a jelentéssel és a javaslatokkal egyetért. Hozzászóltak a II. napirendhez; Dr. Molnár Imre Azt hiszem, hogy kevesen tudják, hogy közlekedési és üzemi bralesetek következtében 19o5-195o-ig több ember vesztette életét, mint a II. világháborúban. Ha egy napot kiesik egy csepeli munkás az üzemből 5oo,- Ft-ot fizet rá az üzem. Ha az 1964. évben a jelen időszakig előfordult üzemi baleseteket beszorozzuk 5oozal, akkor az üzemi balesetekből kifolyólag 4 és fél millió Ft esett ki Eger városában. A baleseti oktatásról és a balesetek korlátozási lehetőségéről néhány szót,; a beszámoló megállapítja, hogy a balesetek előfordulása több okból tevődik össze; az elavult géppark, tárgyi problémák. Szerintem inkább mégis inkább emberi probléma. Elngondoztató, hogy mit lehetne tenni ennek a hatalmas pénzkiesésnek a megakadályozására. A következőket tudnám elmondani a mi gyakorlatunkból: A Hajtómügyárból és a Finommechanikai Vállalattól van a legtöbb balesetes. Lekevesebb sérültet kapunk a Dohánygyártól. Liszkóban - bar az üzem nem ide tartozik mégis megemlíteni feltünüen sok a kézsérülés és a női balesetesek száma. Mit lehetne tenni ennek megakadályozására? - ez világszerte probléma. Olyan gépekhez, ahol nagyobb a baleseti veszély megfelelő embereket kell tenni, olyan tehetséges embereket, akiknél a valószínűség kevesebb. Azt irja a jelentés, hogy ha egy uj dolgozó bekrül a gyárba kötelező baleseti oktatásban részesül. Meggyőződésem, hogy ezeknél a baleseti oktatásoknál a jegyzőkönyv csak papírpocsékolás. Ha utólag megkérdezik, hogy milyen baleseti oktatásban részesült, akkor elmondja, hogy kioktatták, hogy a gyufát ne dobja el és dohányozni nem szabad ott, ahol ki van irva. Az volna a javaslatom, hogy valamiképpen meg kellene győződni a kioktatásról, ha másképp nem esetleg egy vizsga formájában.