MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1961. március. 15.

29. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. III. 15. - Napirend: - 1. A politechnikai oktatás tapasztalatai és helyzete.

Á tapasztalatok alapján a következőket állapíthatjuk meg: A,gyakorlati oktatás folyik: 1. /Általános iskolákban heti 2 órában ipari gyakorlati'foglalkozás ill. mezőgazdasági. Ipari foglalkozás az'I, III, IV, V és IX. s általános iskolákban, mezőgazdasági a ¥1. sz. iskolában, 2. /Valamennyi gimnáziumban,és a Közgazdasági Technikumban az 5 + l-es oktatási forma, helyenként egyes osztályokban heti 2 órás gyakorlati foglalkozás van'. Az 5 + l-es oktatási formában a tanulók 5 nap alatt végzik el a tananyagot, a 6. napon oedig gyakorlati oktatásban részesülnek.üzemekben, /Hajtóműgyár, Lakatos árugyár, Finomsz erelvénygyár, Dohánygyár, stb/ mezőgazdaságban /Tangazdaság, tsz-ek./ és kereskedelemben /Iparcikk Kisker./ 3. /A Pedagógiai Fpiskola müszakismeret és mezőgazdasági tanszéke az általános iskolai tanárképzést szolgálja. A gyakorló általános iskola a Ped.Főiskola müszakiismeret tanszékének műhelyében a főiskola hallgatók pedig esetenként a tangazdaságban és a tsz-ben végeznek gyakorlati képzést. Megállapítható, hogy varosunk felsorolt iskoláiban a tárgyi és személyi feltétlek megvannak, ill. tartalmi vonatkozásban a gyakorlati oktatás alapjait megteremt ették. Ez-azonban nem jelenti azt, hogy a megoldandó problémák csökkentek. Legfeljebb azt, hogy azok más irányúak lettek, mint pl. anyagbiztosítás, munkaeszközök, tanműhelyek biztosítása, tanerők képzése, szülők és üzemi dolgozók fokozottabb segitése, a gyakorlati oktatás, nevelés lehetőségeinek nagyobbfoku kihasználása, stb. Általános és középiskolai tanárok nagy része helyesléssel fogadta a gyakorlati oktatás bevezetését. Az igazgatók vezetésével meg is kezdték a gyakorlati megvalósítását. Keresték mindazon lehetőségeket, hogyan tudják minél eredményesebben megteremteni a lehetőségeket, Munkahelyeket. •A nevelők egyrésze a várakozás álláspontjára helyezkedett. Sőt 'akadtak a gimnáziumi tanárok között olya ok is - szülők is - akik a hagyományos gimnáziumi /humán/ műveltséget féltették az üzemi gyakorlati oktatástól. Az általános iskolai pedagógusok között többen pedig túlzott anyagi feltételek^ biztosítását emlegették, pl. központi tanműhely*fel állitása, még mielőtt a gyakorlati foglalkozás megindult volna. Egyes pedagógusok és szülők felvetették azt is, hogy az üzemekben a tanulók durva trágár beszédet, lopást, fusizást stb, ta-r nulnak. Ma más a tapasztalat mindezekkel szemben azt mutatja, hogy alaptalanok voltak mindezen hiedelmek, A mezőgazdasági jellegű foglalkozás ellen még a tanév kezdetén is tiltakozott több szülő és a tanulók egy része sem vette szivosem. A mezőgazdasági munkának a lebecsülése'mutatkozott meg sok esetben a paraszt foglalkozású szülők részéről, pl. a VI. sz. isko Iában, ahogy igy nyilatkoztak: "Miért akarják még az iskolában is