Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
"Én egész népemet fogom..." - 4. Zsadányi Nagy Lajos: Útközben - együtt az emberekkel
lejthetem a Csohány János debreceni teológia professzor és közönsége találkozókat. Ő Kálvin Jánosról és a reformáció hazai eseményeiről tartott a közönségét lenyűgöző előadást, meg a korábbi időből a Veres Péter estet,és a debreceni Kiss Tamás költőét, É. Kiss Sándor nyelvtörténészét. Zavarba ejtő gazdagság ! 1978 áprilisában történt. „Volt egy gyennekszínjátsző csoport - amit a népszerű Várhidi Attila vezetett - 12 éves gyerekek. Mensáros őket figyelte. Attól félt, hogy nekik nehéz lesz majd a műsor. Nem fogják bírni figyelemmel. Bírták. Sőt, amikor Karinthy Frigyes Karácsonyi elégia című karcolataiból Az úriház Ábécéje címűt kezdte mondani, az egyik gyereknek megeredt a nyelve, s mondta utána. Mensáros ámult. Hát ezt is tudjátok !? Összecsapta a kezét, s úgy folytatta tovább, hogy jutalomból Mikszáth Kálmánnak a kedves bűbájos elbeszélését, a Néhai bárányt mondta el befejezésül.” Az év októberében ez került a vendégkönyvünkbe: „Az egészség nagy kincs.” Már tudom, hogy ki írta. A népszerű Buga László doktor, aki 1978. október 11-én volt könyvtárunk vendége. Felejthetetlen esténk volt. Orvosok, diákok, nyugdíjasok és még sokan mások hallgatták bölcs szavait, mindenkinek szóló egészségügyi tanácsait. Derűsen, vidáman beszélt. Még az asszonyokhoz is volt néhány keresetlen szava: Jegyezzék meg hölgyeim, csak akkor élhetnek derűsen, ha férjüknek is derűt adnak. S ezt hogyan érhetik el? Ha nemcsak szerető feleségek, hanem finom ételeket főző szakácsnők is.” Pribojszky Debrecen után felejthetetlen élményű zenei estet adott Hajdúhadházon. Vele készített interjúnkban meg elmondta például, hogy: „Citerakör már az ötvenes években is volt Szegeden, de akkor még ritkaságszámba ment. Kétségtelen, hogy a citerások megjelenése a pávakörökben emelte ezek színvonalát. Az addig csupán dalfüzéreket éneklő kórusok zenekísérettel már igényesebb, átgondoltabb ösz- szeállításokra is törekedtek. Összetettebbé, színesebbé vált egy-egy pávakör műsoranyaga. A citerások önálló együttesként szerepelhettek, így feloldották az énekkar könnyen egyhangúvá válható éneklését, tehát gazdagabbá, muzikálisabbá tették az est műsorát. Végül azt kérdezem; van-e utánpótlás, illetve ha túl sok a citerás, nem válik ez a mozgalom kárára? Nem veszti-e el a pávakör a népi, hagyományőrző jellegét? 260