Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Francz Vilmos: Oktatást segítő speciális részlegek, munkaformák
Mindez nagyon pontos szereposztást és kiterjedt folyamatos munka- kapcsolatot igényelt a stúdiót működtető intézmény részlegei, szakapparátusának rétegei között, a stúdió és a társintézményei (TIT, MTESZ, PTI) film- és szemléltetőeszköz tár, a dolgozók - nálunk még a normálkorúakat tanító - általános és középiskolái, szakiskolái között, a stúdiók és az információhordozókat készítő, módszertani tanácsadást végző intézmények (OPI, OOK, NI, a munkánkhoz kapcsolódó többi, pld. a szolnoki, a salgótarjáni stúdió) között, az információ-szükségleteket kutató, hatás-vizsgálatokat végző intézmények (Tömegkommunikációs Kutatási Központ, felsőfokú oktatási intézmények, NOVOTRADE Rt., SZÁMALK, stb.), a felnőttoktatásban érdekelt, konkréten érintett munkahelyi szervek (oktatási osztályok, csoportok, előadóik, szakszervezeti szerveik), nálunk még a párt- és a szakszervezeti politikai oktatás propagandistái , mint retorikát, egyéb nyelvismeretet, didaktikai, metodikai, pszichológiai alap ismereteket tanulók között. Alapvetően pedig azt igényelte a vázolt szerep, hogy a működtető intézményen belül , vagy a földrajzi környezetében működő - legalább kézikönyvtár, film és egyéb szemléltetőeszköz tár, ifjúsági klubellátó, folyóirat olvasó, felnőttoktatási stúdió egységbe szerveződjön: helyiségadottsága, média állománya, számítógépes és egyéb audiovizuális gépparkja, anyagkészlete, szakmai apparátusa, működési fedezete egyesüljön, így fejlődjön tovább, így fungáljon. Ugyanis így kerülhetőek el a fedések, kereszteződések a fejlesztésben, a programozásban. így szervezhető egy közös cél érdekében csoporton belüli szereposztással anyagi és szellemi erő, növelhető a pozitív hatás. - A Kölcseyben ezen ideális működtetési szerkezet hiányában végezhette csak a stúdió a rábízott munkáját. Mint már említettem: az induláshoz viszonylag elégséges összeg állt a stúdiók rendelkezésére a kapott központi támogatásból. A helyiségfenntartás, az alapeszközökön túli eszközfejlesztés , anyagellátás, dologi kiadás már 1978-tól, a személyi költségek: munkabérek, tiszteletdíjak, kommunikátori, tanulói pályadíjak, a gyártott információhordozók lektori díjai a mecénás szereppel együtt a működtető intézményre, s az őket fenntartó szervekre 1979-től hárult. Szögezzük le: a megszokottnál költségesebb intézményrészleg kezdett kialakulni ! Hiszen a hangzó, a képi, az írott programok felvételére, rögzítésére, sokszorosítására alkalmas anyagok, eszközök drágák. Már a beszerzésük is gondot okozott. Kihasználtságuk a médiák /hangzó, 47
