Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

Francz Vilmos: Tárgyidőszakunk (1970-1995) kiemelet téma csoportjai és a rájuk ható irányítói törekvések

got igényelnek; melyik tapasztalatunk, melyik élményünk lesz a kérdéses problémához színező, alátámasztó, indokoló példa.”

Bölcs István egy egész sor közművelődési eszközre, fonnára figyelteti a nevelőt. „... a százezres példányszámban nyomott beat aranylemezek sok-wattos erősítős zenéje elbömböli jókedvüket, kidobja pulzusuk ritmusát, a film sztori megrajzolja konfliktusaikat, a televízió feldolgozza az őket körülvevő világ információanyagát, az ifjúsági sajtó a rotációs sokszorosítással tipizálja egyedi sorsukat. ... Néhány éve magnetofon még csak a reprodukálás eszköze volt ... . Mostanában ..., mint produkáló lehetőség is felhívta magára a figyelmet, amely afféle hangos naplóként is használható. ... Az ember aligha tud lemondani arról,hogy a maga életének emlékeit ... meg ne őrizze. Ez tartja életben ... a fényképész ipart, a fotózási hobbyt, az amatőrfilmezés sok hívét is ez mozgatja. ...nagyon sok fontos jó nevelési lehetőséget rejt az iskolarádiós szerkesztőségi munka, az amatőr riporterkedés ... /főleg, mert/ vállalja a másik emberrel való szót értés egyáltalán nem kis feladatát.”

Nádasy László ajánlja figyelmünkbe, hogy: „... a film /televízió/ is mindenekelőtt közlési fonna, melynek elsajátítása bizonyos egzakt technikai ismereteket igényel - akár az írásbeli-fogalmi vagy matematikai kifejezés; erre az alapra épülhet aztán a magasabb rendű /művészi vagy tudományos/ kommunikáció.” Szerinte e nyelvezet ismeretében válhat a film, a televízió a „tanulási ismeret forrásává.” Abkarovits Endre a filmmel, televízióval, a látottak értésével kapcsolatban kérdez is, állít is. „A film-, s televíziónézésének is megvan a maga iskolája és művészete. Ha azt akarjuk, hogy a kultúrának, a művészetnek ezek az ágai is maradéktalanul betölthessék feladatukat, itt is alapos előkészítő munkára van szükség. ... A fiatal nézők közül akárhánynak nincsenek határozott nézői szempontjai .... Nem látják ...a művészileg szép s az erkölcsileg igaz és jó sokféle összetevőjét nem tudják majd mihez kapcsolni, s elrendezni esetleges kritikai észrevételeiket sem. ... Vajon nem tennészetes feladatunknak kellene tekintenünk, hogy a legnagyobb tömegeket mozgató művelődési tényező: a film, a rádió, színház, televízió megértésére, termékeiknek értékelésére, s általuk művészi igényességre is szervezetten tanítsuk, neveljük a ránk bízott ifjúságot?!”

Debreceni Tibor egy csurgói összegzéséből emelünk ki két részletet. Az iskolai színjátszás a tehetséggondozás és a közéletiségre nevelés egyik formája.

33