Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

Mónus Imre: Hajdúböszörményi példák a kiállítások személyiség-formáló szerepéről

gyermek is lapozgathatott, vagy éppen a szülő élményeit elmesélte a családban. És ha vásárlásra került sor, már nem a lakásban látható képekhez, tárgyakhoz hasonlókat vásároltak, hanem művészi alkotást.

Ez egyenes következmény, mert aki nem volt még kiállításon, nem tudja milyenek a zsűri által elfogadott művészi alkotások, azok kiállítva milyen hatást gyakorolnak az egyénre. Amit az iskolában esetleg tanult a művészetről, az nem volt olyan szemléltetéssel és műelemzéssel gazdagon alátámasztott, mint egy tárlat anyaga. Az olyan ember ha vásárba, piacra ment, ahol sok kép volt eladó, együtt látható, csak azt a képet látta, amit ott árultak, az volt rá hatással. Volt a képen hegyi patak, erdő, esetleg legelő szarvas, házikó, szépnek találta. Nem tudta, hogy nem az az igazi művészet, azt vásárolta meg. A családban ez jelentette a „művészeti” alkotást, legközelebb is ehhez mérték a „művészi” értéket.

Ezzel a példával 1960-as, 70-es éveket próbáltam idézni. Az volt a művelődési mozgalmak jelentős szerepe és értéke, hogy segítettek az egyénnek a megismerés folyamatában. Az emberi tudatot igyekeztek mindig legalább egy fokkal magasabb szintre emelni. Akik megálmodói voltak a művelődési mozgalmaknak, nagyon jó módszerekkel közelítették meg a felnőttek nevelésével, tudatának fonnálásával a jövő nemzedékének nevelését is. Mert a gyermekre családi környezet, a szülői ház gyakorolja a legnagyobb hatást. Ez vonatkozik az irodalommal és a filmművészettel nevelésre is.

Itt szólnunk kell a Hajdú-Bihar megyében igen jól működő Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központról, azon belül is a Felnőttnevelési Stúdió kitűnő szakember gárdájáról, akik élen jártak olyan módszerek létrehozásában és megvalósításában, melyek segítették a legkülönbözőbb rétegek művelődését, sokszor társasági és szórakoztató formában.

Ezekhez a programokhoz a munkahelyek is partnerek voltak. Minden jelentősebb munkahelynek volt kultúrtenne, ahol üzemi, munkahelyi kiállításokat lehetett rendezni. Hajdúböszönnényben ilyen üzemek voltak a Textilfeldolgozó Vállalat, a Tungsram, a Béke Tennelőszö- vetkezet, Bocskai Tennelőszövetkezet. A náluk bemutatott kiállítások is - főleg, a Szilágyi Elek festőművész szakmai gondozásában évtizeden át működtetett Üzemi tárlat sorozat alkotói eredményeket bemutató válogatásai - a fent leírt célt szolgálták. Volt a munkahelynek munkahelyi kultúrfelelőse, de külön volt az ifjúsági szervezetnek is kultúr- felelőse, így a művelődési mozgalmak szervezetileg többszörösen

162