Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

Mónus Imre: Hajdúböszörményi példák a kiállítások személyiség-formáló szerepéről

lentik, ahol a berajzolandó terület nagysága is segíti, hogy a gyermek elengedje fantáziáját, megmutassa tehetségét. Ez egy szabadtéri kiállítás, melyet általában a város főterén rendeznek, de megfigyelhető, hogy az eredményhirdetés után még néhány órával is több gyermek és felnőtt nézegeti a rajzokat, mondanak véleményt. Megállapítják, hogy kinek melyik tetszik legjobban.

Áttérve a művelődési központ által szervezett kiállításokra, először a hivatásos képzőművészek kiállításairól szólok. Évente 10 körüli lehetett ezen kiállítások száma. Bár a kiállítás ünnepélyes megnyitóján nem jellemző, hogy gyennekek is részt vettek volna, - esetleg egy- kettő a szülőkkel - de a kiállítás ideje alatt szinte mindegyik kiállításnak volt néhány gyermekcsoport (iskolai osztály) a látogatója., rajz óra keretében Ezek a látogatások úgy alakultak, ahogy a rajztanár ismeretsége, érdeklődése diktálta. Ilyen esetben megfigyeltük, hogy a látogatáshoz mindig adtak a tanárok egy néhány mondatos ismertetőt a művészről és művészetéről, majd néhány szempont alapján ismerkedtek a tanulók a művekkel.

Megemlítek olyan esteket, amikor a kiállítás megnézése után olyan feladatokat kaptak a tanulók, hogy rajzolják le milyen gondolatot idézett fel bennük a látott tárlat. De legtöbbször egy-egy kiállított kép sémáját idézték a rajzok. Olyan példáról is számot adhatok, amikor a kiállító teremben kaptak a tanulók rajzlapot és ceruzát, hogy a képek előtt produkálják élményüket rajz formájában. A képeket összegyűjtöttük, s a művésznek is megmutattuk, hogy munkái alapján milyen rajzok születtek.

A kiállítás segít eligazodni a felnőttnek, gyermeknek egyaránt az értékes művészet megismerésében. Megismerik mi az a művészeti alkotás, melyet érdemes elfogadni, amely maradandó művészeti értéket közvetít. Ez azért is fontos, hogy ha ingerszegény környezetből jön a tanuló, láthassa a művészi értéket az esetleges otthoni olcsó giccses képpel, tárggyal szemben. Hatékony eredményről csak akkor beszélhetünk, ha sikerül a felnőttet, gyermeket kiállítás látogatóvá nevelni, hogy folyamatában lássa , és sajátjává váljon a művészet. Ezt a nevelőmunkát gyermekkorban érdemes elkezdeni. A példát elsősorban a szülőtől veszi a gyermek, így jutunk el olyan korábbi évtizedek hasznos művelődési mozgalmához, mint a Korunk valósága vagy a Mező- gazdaság szocialista kultúrája, melyben a szocialista brigádok tagjai szervezetten is elmentek egy-egy kiállítás megnyitóra. A meghívót beragasztották a brigádnaplóba fényképekkel kiegészítve, melyet a

161