Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

Dr. Keresztesné Dr. Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum lehetősége az oktatás és közművelődés szolgálatában

45 fokos dőlésszögű síkok kísérik. A felső felületen többnyire a kor­szakok debreceni látképeiből összeállított fotó-fríz húzódik, míg az alsó, dőlt síkkal a tárlókat helyettesítő felületeket nyertünk. Mind ezt, mind pedig a tablósíkot tovább tagolják a kiugratott felületek, amelyek részben átvilágított óriásdiák, részben pedig kiemelt, két- és háromdi­menziós tárgyak, illetve fontos szövegek bemutatását teszik lehetővé. Ezzel az installáció - anélkül, hogy uralná, elnyomná az anyagot - jól irányítja a befogadót. Az installáció nagy, eltolható üvegfelületekkel zárja le a kiállított tár­gyakat, így a műtárgy védelmi szempontokat is megfelelően érvényesí­ti. Ugyanezt szolgálja a természetes fény kizárása: a termek ablakait sötétítő függönyök fedik. A kiállításban nem sok szín jelenik meg. Bizonyos felületeknek a háttértől eltérő alapszíne következetesen egy témát szolgál. Az olaj és tempera-festmények, valamint a diaképek színességükkel sem öncélúan dominálnak, hanem látványszervező és szemléltető funkciójuk is van. A kevés kiállított tárgy csak jelzéssze­rűen utal egy-egy író világára. Ebben a szerkezetben enteriőröknek nem lehetett helyet találni, de ezek tipológiailag idegenek is a megva­lósult kiállítástól. Ennek ellenére egy-egy szép és irodalmi vonatko­zással bíró bútordarab helyet kapott a lefüggönyözött ablakok előtt. Az installáció és a kiállítási grafika tehát nagyban elősegíti az igen nagy ismeretanyagot közlő kiállítás befogadását. Ilyen módon a szem­léletesség didaktikai. Tárlatvezetés, rendhagyó órák, irodalmi rendezvények Bármilyen körültekintően rendeznek is egy irodalmi kiállítást, nem nélkülözhetők az interaktivitást biztosító elemek. Ezeket ma már be lehet építeni a kiállításba is, de még ekkor is szerepe van a szóbeli formáknak, amelyek közül leggyakoribb a tárlatvezetés, illetve a kor- osztályos rendhagyó irodalomóra típusú múzeumi foglalkozás. Külö­nösen így van ez az irodalmi kiállítások esetében, amelyekben a lát­ványelemek inkább csak jelzéseknek tekinthetők, a mögöttes értékeket egyéb művészeti alkotásokkal és más szóbeli módszerekkel lehet érzékeltetni. Zenés irodalmi estekkel, egy-egy író munkásságának vagy egy művének feldolgozásával, olykor tudomá­nyos vagy ismeretterjesztő előadásokkal lehet a jeleket megfejteni. S tudjuk, minél több érzékszervet sikerül bevonni, annál hatékonyabb az 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom