Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Dr. Keresztesné Dr. Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum lehetősége az oktatás és közművelődés szolgálatában
története a kronológián belül három nagy korszakra volt bontható. Ideális az lett volna, ha a három egységet három teremben tudjuk elhelyezni, de sajnos csak két terem állt rendelkezésre, így az első teremben két, igen jelentős korszak, a reformáció-ellenreformáció és a felvilágosodás és reformkor anyagát kellett elrendezni. Ez azért vált lehetségessé, mert az első korszakot csupán jelzésszerűen, főbb eredményeivel kívántuk megjeleníteni, mivel ennek az időszaknak természetesebb közege a Református Kollégium, amelynek kiállításaiban gazdagabb anyaggal tárul fel a korszak. A mi múzeumunkban erre a korra vonatkozóan kevés anyag van, ami a gyűjtemény kialakulásának történetével függ össze. A felvilágosodást és reformkort pedig a debreceni irodalomtörténetben szerves folyamatnak érzékeljük. Igaz, ez az időszak kimagasló értékeket teremtett, és anyagunk is bőven áll rendelkezésre, de hely szűkében csak a legjelentősebb alkotókat és műveket mutatjuk be, s ez magával hozza a folyamatosság és egymásra épülés sikeres érzékeltetését. A kissé zsúfolt felületek a gazdagság, a bőség, a sokszólamúság érzetét keltik. A harmadik egység, a XX. század debreceni irodalmi kapcsolatait bemutató rész kissé szellősebb, ami viszont az áttekinthetőségnek kedvez. A lényegkiemelést részben vizuális eszközök, részben rövid idézetek segítik. A három nagy egység címe is versidézet: az elsőt, a reformációval foglalkozó részt Gulyás Pál verseimével jelöltük: “Debrecen, ó- kikötő”. A második tematikus egység összefoglalásához Fazekas Mihály verssorát választottuk: “Zsendül a józan okosság”. Ezzel a debreceni felvilágosodás mérsékelt racionalizmusát kívántuk hangsúlyozni, amelyben a természettudományos szemlélet irodalmilag is tetten érhető formákat vesz magára. A harmadik, a XX. századi egység pedig Ady korszaknyitó munkásságára utalva jelzi a megújulás irányait: “Új időknek új dalaival”. Mindhárom korszakban a kiállításnak több rétege van. Nem idegeníti el az alacsonyabb irodalmi ismeretekkel rendelkező rétegeket sem, hanem részben feleleveníti tudásukat, másrészt ismereteiket bővíti. Néhány érdekesség különösen ezt a réteget köti le, pl. Csokonai Lillájának gyűrűje vagy más, személyes tárgy. Ugyanakkor a kiállítás a műveltebb látogató számára is ad új ismeretet, főként a kevésbé látványos, ismereteden kéziratokkal, esetleg a folyamatokból kibontakozó új információkkal. A vitrinek szerkezetével sikerült a kétdimenziós bemutatás-mód veszélyeit elkerülni. A teljes terem-magasságban épített, összefüggő vitrinsor hármas osztató, a középső, legnagyobb felületet alul és felül 144
