Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
B. Pinczés Orsolya: Közművelődés a Déri Múzeumban 1970-95 között
szertani foglalkozások. A régészeti kiállítás „A tárgy útja az ásatástól a kiállításig” tematikájában nagy vonzerőt gyakorolt az iskolai csoportokra, hiszen ezeken a programokon nemcsak azzal a tárggyal ismerkedhettek meg a gyerekek, amelyet a föld mélyén találtak és rézkorinak datáltak, hanem a régészettel, mint foglalkozással,illetve azzal a munkafolyamattal, amely során az adott tárgy egy gödörből a kiállítási vitrinbe került. 1990-ben 28 régi módszertani foglalkozáson vettek részt iskolai csoportok. 1992-93-ban viszont már 45 alkalommal.1993-ban egyébként is magas volt az érdeklődés a múzeum iránt, hiszen ebben az évben adták át (1993. augusztus 19.) Munkácsy Mihály Golgota című festményét. A múzeum szaktanácsadással, szakmai ellenőrzéssel kapcsolódott olyan új kezdeményezésekhez, mint a komplex oktatási (történeti-, irodalmi-,művészettörténeti-, ének-zene) vagy a tehetségkutatási program kidolgozása és bevezetése. Pozitív tendenciaként értékelhető, hogy az ifjúság fokozottan kezdett érdeklődni a múzeumi rendezvények iránt, így a Tájak-Korok-Múzeumok kulturális programjaihoz. Mint említettem a magyar múzeumokban az 1970-es évek elején kezdték alkalmazni azokat a munkatársakat, akik nem tudományos kutatók, muzeológusok, nem a kutatókat segítő munkatársak, hanem főhivatásúk szerint közvetítők a múzeum és a közönség között. Ez a közvetítő feladat igen széles tevékenységet ölelt fel, de hamar felismerték, hogy a gyermeklátogatókkal való foglalkozás kiemelt szerepet tölthet be egy múzeum életében. E felismerés nyomán egyes fővárosi múzeumokban különböző irányokba indult meg a múzeumpedagógia munka. A sikerek láttán a nagyobb városok múzeumai, így a Déri Múzeum is, igyekeztek bekapcsolódni. Különböző módszerek alakultak ki, egyrészt a múzeum jellegéből adódóan, másrészt pedig, hogy a múzeumpedagógusok milyen szempontokat tekintettek elsődlegesnek. így a magyar múzeum- pedagógia eszköztára rendkívül színessé, sokoldalúvá vált. A Déri Múzeum arculatára jellemző múzeumpedagógiai módszerek (rendhagyó múzeumi óra, honismereti táborok szervezése, módszertani foglalkozássorozatok) egyediek és egyéniek lettek, hiszen az adott múzeum kiállításaira épültek. A múzeum az élményt állította módszertani tevékenysége középpontjába. 140
