Debrecen város utcanévkatasztere - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 30. (Debrecen, 2007)

TANULMÁNYOK - Debrecen utcaneveinek változása a kezdetektől napjainkig (Balogh László)

XVI. században terjedt el. „Nagy" előtaggal a fő utcát jelölték, míg „Kis" jelzővel a főutcából nyíló vagy azzal párhuzamosan futó mellékutcát illették. „Félszer" elnevezést a féloldalasan beépített utca kapott. A várost ábrázoló legkorábbi térkép 1750-ből való. Ez 28 utca nevét jelöli, míg az 177l-es térkép mindössze 19-et. A hat fő utcát (utcaszert) viszont mindkettő említi: a Csapó, Péterfia, Hatvan, Piac, Cegléd, Varga utcákat. Debrecen utcaszereit, utcáit az úgynevezett Felsőjárásba és Alsójárásba osztották. Az előbbibe a város északi felének szabálytalanul egymásba kapcsolódó, az utóbbiba a déli rész szabályosan kialakult-kialakított utcái tartoznak. Több utcanév első említése egy 1810-es térképhez fűződik. Szintén térképek jelölnek néhány esetben olyan utcaneveket, melyek létezését ma már sűrű homály fedi. 2. Az 1845-től 1899-ig terjedő időszak a hivatalos utcanévadás első szakasza. A korszak fő jellemzője az, hogy a természetes utcaneveket a politikai fordulatok hatására (a szabadságharc idején és a kiegyezés után) megváltoztatták, illetve új és az idáig el nem nevezett utcák kaptak nevet. Ebben az időszakban változtatták meg először a természetes úton kialakult utcaneveket. Ezt az 1845. évi városi jegyzőkönyv 301. oldala rögzíti, mely szerint a Nagy utca neve Cserepesre, a Péntek utca neve Veressre változott, a Rózsa utca pedig Rózsa tér lett. Az 1848-as politikai változások miatt a Városház előtti teret Szabadság térnek nevezték el, de ezt a szabadságharc bukása után eltörölték. A kiegyezés előszele érződött azon tényen, hogy 1860-ban és 1861-ben utcanevet adtak Széchenyi Istvánnak, illetve Batthyány Lajosnak és Teleki Lászlónak. 1892-ben Kossuth Lajos 90. születésnapjára a Nagy-Cegléd utcát ünnepélyesen Kossuth utcává keresztelték. 1897. március 19-én jelent meg a Debreceni Hírlap hasábjain Vecsey Imre tanácsnok értekezése, miszerint „a házszámozás gyökeres újításra szorul, vannak név nélküli utcák és értelem nélkül való, ma már ki nem magyarázható, avagy kicsinylő derültséget keltő bizonyos utcaelnevezések, amelyeket megfelelőbb, kifejezőbb és jobb hangzású nevekkel kell felcserélni". Több terv és megváltoztatott határozat után a végleges 53/3805/1899. sz. bkgy. szerint új utcanevek születtek, melyeket 1899. május 1. után használhattak hivatalosan. A változások a következők voltak: - eltűntek a „Kis-", „Nagy-" és „Félszer" előtagok (így keletkeztek a Rákóczi, a Cegléd, a Jókai, a Bethlen, a Kölcsey és a Simonffy utcák, míg a Nagy előtagú utcáknak visszaállították az előtag nélküli eredeti nevét. Kivétel a Nagy-Új és a Nagy-Várad utcák, melyeket József királyi hercegről illetve Deák Ferencről nevezték el.) - az utcák és terek nagy részét a város és az ország történelmi alakjairól, művészeiről, fontos embereiről nevezték el (Eötvös József, Arany János, Vígkedvű Mihály, Bercsényi Miklós, Rakovszky Dániel stb.)