Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

ja, orra, szemöldöke, „bajusszá", szakálla, nyelveket beszél-e, utazási célja, mivel utazik és hová. A mellékelt útleveleket a következő indokokkal kérték: élelem keresés céljából Amerikába, a Mahadiban tartandó orvosok gyűlésére, illetve Török és Görögországba. A harmadik kérelmező szintén Görögországba és Törökországba, de már kéjutazás céljából utazik. Talán ez az első útlevél, amit a túrizmus előfutárának is tekinthetünk. Ezen túlmenően az utazók társadalmi helyzetéről is kapunk egy kis keresztmetszetet.

117 1872-ből 3 útlevélkérelmi ügyet vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy hasonlóan az 1867-ben elkészült okmány kiadásához ekkor is szükség volt egy községi bizonylatra, útlevélkérési bizonyítványra. Ezt a kérelmező jelenlétében a községi előjáró, vagy a városban a rendőrkapitány állította ki és írta alá. A kitöltött bizonyítványokat a belügyminisztériumba küldték engedélyeztetés végett. A bizonyítvány személyleírásában továbbra is változatos, több-kevesebb ismertető - tulajdonképpen azonosító jegyet tüntettek fel. Az 1872. augusztus 3-án kelt kérvényen az azonosító jegyeket taglaló rész a következő kérdésekkel bővült: arc alakja és színe, szá