Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

Mint már arról szóltunk, a Budán 1868-ban kiadott útlevél még nem útlevélkönyv, és az útlevéllapon a kiállítási díj (1 Ft) lerovását benyomott bélyeggeljelezték. A levéltárakban talált dokumentumok alapján bizonyossággal állíthatjuk, hogy az 1800-as évek utolsó évtizedeiben készített útlevélkönyvek még nem tartalmaztak benyomott útlevél-kiállítási díj bélyegjegyeket. Az útlevéllapokat az 51.883/1877. BM. sz. rendelet alapján útlevélkönyvecskével váltották fel. A bemutatásra kerülő, 1886. február 15-én kiállított 16 oldalt tartalmazó útlevélkönyv 98 milliméter széles, 147 milliméter magas könyv, világos barna színű fonallal átkötve és nemzetiszínű selyemfonállal biztosítva. A belső első oldalon az alapnyomatban az ÚTLEVÉL KÜLFÖLD - PASSEPORT szavak között Magyarország egyszerű címere látható, a szövegnyomás fekete színű. Itt olvasható az útlevél száma és az utazó neve, a második oldalon az utazó foglalkozása, születési éve, a harmadik oldalon az utazás helye és az útlevél érvényességi ideje, a negyedik oldalon az utazó személyleírása, az ötödik oldalon az útitársak neve, kora és a kiállítás kelte a hatodik oldalon FIGYELMEZTETÉSÜL című szöveges rész található, a hetedik oldalon a kiállítás bélyegilletéke illetékbélyeggel van leróva. Rosenthal Salamon Máramaros vármegye Kőrösmező községből való vendéglős útlevele.

118 (Lásd 4. sz. melléklet, a 170. oldalon.)