Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)
Az 1805-ből származó jegyzőkönyv bővebb tartalmú. Fejléce szerint fontos volt tudnia a hatóságnak az „utazók neveit", „hányan utaznak", szerepel az „utazásának helye és oka", sőt azt is rögzíti, hogy milyen eszközzel utaztak: „lovas szekér", „ökör szekér" „lóháton" „gyalog". (Például az „Utazó Passusok Jegyző Könyvében" a 312. sorszám alatt rögzítették, hogy „Borok Demeter másodmagával Pestre, 4 lovas szekérrel utazott, hogy csirkét és tojást adjon el". Ugyanott, 1830-ból, a 142. sorszám alatt megtudjuk, hogy „Gellérfy István Miskolcra, a maga dolgába június 17-én gyalog ment". 61 Kis Kun Szabadszállás Városában 1823 februárjától vezetett „Utazó Passusok Protokulloma" február 14-én tudatja: Rozsnyai József 36 darab marhát hajt Fehérvárra. 62 „Utazó Passussok Protocolluma de Anno 1823. Kis Kun Szabadszállás Városa részéről: Febr. 15. Árvái Mihály és Tóth Imre 6 marhát lóháton Fehérvárra Márc. I. Cs. Papdur János, lóháton maga Paksra." Szentes Város tanácsa 1825-ben feljegyzést készített a városba érkező és innen továbbküldött katonákról. 63 A hajdúböszörményi lakosok részére 1836-1838 között kiadott úti levelek jegyzőkönyvének címe: „Azon Személlyes Úti Leveleknek Mellyeket Nótárius Nagy Albert d Hböszörményi Lakosok részére ki adott, kezdetét vette az 1836-ik Esztendő Május Hónap 2-ikán" Az 1. sorszám alatt szerpel „Böszörményi születésű Zsúpos Gábor molnár inas aki egészen alacsony termetű, szőke hajú, kék szemű, rendes orrú, tiszta ábrázatú, bajusztalan, passuálodott (kiem: szerz.) Böszörményben Kardszag Újjszállásig, mestersége további tanulása végett dtto 2. május 1836" 64 A kisújszállási 1852. évi jegyzőkönyv 36. sorszáma alatt is részletes személyleírás olvasható: „Imre Sándor kisújszállási napszámos, 50 éves közép teremtű, barna hajú, sárga szemű cifra képű, rendes orrú, 2 hétre Debrecenbe megy". 65 Dunapataj „Utazó Passusok" 1. száma alatt jegyezték be, hogy Panka Mihály és Sándor gyalogosan mennek „Székes Fehérvárra Esztergályhoz való Szerszámok vásárlása végett 4. Jan. 1828." Ugyanott 1828. március 29-én a 3. sorszáma szerint: "Sárközi Mihály, Nédó Ferenc, Orvödi István gyalogosan mennek Szekszárdra ló vásárlás céljából." 66 Kunszentmárton város az „Utazó Menedék Levelek Jegyző Könyvében" tartotta nyilván az útlevélkérőket. A kimutatás 1832. és az 1838-as esztendőkben az utazó nevét, hová távozott, milyen céllal, és az engedély kiállításnak napját tartalmazza. 1852ben már a kiadás dátuma mellett a kérelmező személyleírását, az útlevél érvényességi idejét, árát is rögzíti sőt azt is, hogy beadta-e a régebbi útlevelét. (PL: 1852. Március 25.-én „Rátz István Turkevei birtokos lakos, Helv. hitvallású Szül. 1802. magas, tiszta ábrázatú, haja fekete, szeme fekete, jel néküli - utazik Máramarosba és magyar honba eső városokba és Helységekben maga szükségleteit fedezni - érvénye 10 holnap. Tokajban elvesztette útlevelét") Ebben az időben jelenik meg a nyilvántartásban az ún. „Házaló levél" fogalma is. 67 .
