Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

Az 1805-ből származó jegyzőkönyv bővebb tartalmú. Fejléce szerint fon­tos volt tudnia a hatóságnak az „utazók neveit", „hányan utaznak", szerepel az „utazásának helye és oka", sőt azt is rögzíti, hogy milyen eszközzel utaztak: „lovas szekér", „ökör szekér" „lóháton" „gyalog". (Például az „Utazó Passusok Jegyző Könyvében" a 312. sorszám alatt rögzítették, hogy „Borok Demeter má­sodmagával Pestre, 4 lovas szekérrel utazott, hogy csirkét és tojást adjon el". Ugyanott, 1830-ból, a 142. sorszám alatt megtudjuk, hogy „Gellérfy István Miskolcra, a maga dolgába június 17-én gyalog ment". 61 Kis Kun Szabadszál­lás Városában 1823 februárjától vezetett „Utazó Passusok Protokulloma" feb­ruár 14-én tudatja: Rozsnyai József 36 darab marhát hajt Fehérvárra. 62 „Uta­zó Passussok Protocolluma de Anno 1823. Kis Kun Szabadszállás Városa részé­ről: Febr. 15. Árvái Mihály és Tóth Imre 6 marhát lóháton Fehérvárra Márc. I. Cs. Papdur János, lóháton maga Paksra." Szentes Város tanácsa 1825-ben feljegyzést készített a városba érkező és in­nen továbbküldött katonákról. 63 A hajdúböszörményi lakosok részére 1836-1838 között kiadott úti leve­lek jegyzőkönyvének címe: „Azon Személlyes Úti Leveleknek Mellyeket Nótá­rius Nagy Albert d Hböszörményi Lakosok részére ki adott, kezdetét vette az 1836-ik Esztendő Május Hónap 2-ikán" Az 1. sorszám alatt szerpel „Böször­ményi születésű Zsúpos Gábor molnár inas aki egészen alacsony termetű, szőke hajú, kék szemű, rendes orrú, tiszta ábrázatú, bajusztalan, passuálodott (kiem: szerz.) Böszörményben Kardszag Újjszállásig, mestersége további tanulása vé­gett dtto 2. május 1836" 64 A kisújszállási 1852. évi jegyzőkönyv 36. sorszáma alatt is részletes személyleírás olvasható: „Imre Sándor kisújszállási napszá­mos, 50 éves közép teremtű, barna hajú, sárga szemű cifra képű, rendes orrú, 2 hétre Debrecenbe megy". 65 Dunapataj „Utazó Passusok" 1. száma alatt jegyez­ték be, hogy Panka Mihály és Sándor gyalogosan mennek „Székes Fehérvárra Esztergályhoz való Szerszámok vásárlása végett 4. Jan. 1828." Ugyanott 1828. március 29-én a 3. sorszáma szerint: "Sárközi Mihály, Nédó Ferenc, Orvödi Ist­ván gyalogosan mennek Szekszárdra ló vásárlás céljából." 66 Kunszentmárton város az „Utazó Menedék Levelek Jegyző Könyvében" tartotta nyilván az útle­vélkérőket. A kimutatás 1832. és az 1838-as esztendőkben az utazó nevét, ho­vá távozott, milyen céllal, és az engedély kiállításnak napját tartalmazza. 1852­ben már a kiadás dátuma mellett a kérelmező személyleírását, az útlevél érvé­nyességi idejét, árát is rögzíti sőt azt is, hogy beadta-e a régebbi útlevelét. (PL: 1852. Március 25.-én „Rátz István Turkevei birtokos lakos, Helv. hitvallású ­Szül. 1802. magas, tiszta ábrázatú, haja fekete, szeme fekete, jel néküli - utazik Máramarosba és magyar honba eső városokba és Helységekben maga szükségle­teit fedezni - érvénye 10 holnap. Tokajban elvesztette útlevelét") Ebben az idő­ben jelenik meg a nyilvántartásban az ún. „Házaló levél" fogalma is. 67 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom