Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

„Aztán meg azt a szokást, hogy a midőn nemesei házasodni mennek és feleségeikkel szokott módon tűzhelyükre visszatérnek, tőlük a hidakon és vámhelyeken egy márkát követelnek, jónak láttuk megszüntetni és eltörölni"

8 Zsigmond király (1387-1437) 1405. évi első Dekrétumának egyes vámrendelkezései: „Hogy harminczadot mind az országból kivitt, mind az abba behozott áruk után kell fizetni" „Ezenkívül minthogy igaz és ésszerű okokból vezérelve a köztársaság hasznára és egész országunk megmaradására amelynek érdekében elődeink is sok törvény alkotásáról és sok szokás behozataláról gondoskodtak, a főpapokkal, bárókkal és országunk tekintélyesebb előkelőségeivel nem régiben elhatároztuk, hogy minden kereskedő, kalmár és egyébb bármely állású és sorsú emberek, kik az ország határain túlra visznek és szállítanak portékát, vagy árukat és eladó dolgokat, ezekből épen ugy kötelesek harminczad részt megfizetni és kiszolgáltatni, mint azoktól melyeket az országba behoznak"

9 II. Ulászló király (1490-1516) király fizetőeszköz-védelmi rendelkezései: „Külföldi pénzeket nem szabad az országba behozni, azonban a végvidékeken azok használata meg van engedve" „Akik ellenkezőt cselekszenek a különben szokott büntetéssel lakoljanak, kivéve azokat akik az országunk végvidékein laknak"

10 II. Lajos király (1516-1526) 1523. évi Dekrétumának 32. czikkelye a nemesfémek, a fegyverek és az élelmiszerek forgalmát szabályozza: „Még pénzzé nem vert aranyat és ezüstöt nem szabad az országból kivinni, különben le kell azt foglalni"

11 „Hogy azoktól kik ebbe az országba fegyvert vagy élelmiszereket hoznak be seholsem szabad harminczadot és vámot szedni és ezt mindenütt közhírré tenni 12 Rudolf király (1576-1608) 1595. évi Dekrétumának 33. czikkelye a népesség megtartásáról intézekedik: „Azoknak a büntetéséről akik magukat külföldi urak alá adják. Minthogy továbbá most az országnak a szüksége olyan nagy, hogy a lakosoknak ebből az országból más országokba költözése káros lenne. Ennek okáért meggátolták, hogy senki a magasabb zsold reményében a vagy valamely egyéb követelődzés miatt külföldi uraknak a szolgálatába álljon (kivéve Erdélyt, amely már Magyarországnak a része, de ennek a fejedelme is, ha valamely hadseregét Magyarországon akarna összeiratni ezt Ő felségének az előzetes tudtával és belegyezésével tegye.