Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

Ha ilyenek mégis találtatnának a nemeseket a fekvőjószágaitól fosszák meg, a parasztoknak pedig a fejüket vegyék, a végrehajtás meg az ispánokat és a kapitányokat illesse 13 Rudolf 1597. évi Dekrétumának 37. czikkelye az idegen katonák mozgását szabályozza: „A külföldi katonákat a vármegyéken az ispántól és alispántól kinevezett bizonyos biztosok vezessék át. Akik közül a legtöbb önhatalmúlag, igen sokan pedig valamelyes írással ellátva itt-ott a falukat, mezővárosokat és szabadvárosokat megadóztatják, katonáiknak huzamosabb ott tartásával terhelik"

14 Rudolf 1598. évi Dekrétum 25. czikkelye további szabályokat állapít meg: „Az idegen lovas és gyalogos katonai csapatoknak a számukra kijelölt helyekre és állomásokravezetés céljából a magyar kamara alkalmas biztosokról gondoskodjék" „A kik a katonákat ne másfelé, hanem azon az úton vezessék amelyet a főispánok előirnak"

15 II. Mátyás király (1608-1619) 1609. évi Dekrétumának 73. czikkelye az útlevelek díjáról: „Nagyobb kancellária taksája vagyis a királyi kancellárián a leveleket és kiváltságokat miképpen váltsák ki?" „Szabad útlevelekért három forintot"

16 I. Lipót császár és király (1657-1705) törvényalkotásaiból az 1659-es törvény 61. czikkelye a „szabad útlevélről": „A behozatal és kivitel határidejének szabályozására biztosokat rendelnek, hogy úgy a birtokos nemesek, mint a mágnások szabad útleveleinek hely adandó" „A majorsági földek tulajdona és mennyisége felett, mint a mágnás urak úgy a birtokos nemesek is régi szokás szerint szabad útlevelet adhassanak ki s_ezeknek a harminczadon hely adandó"

17 III. Károly császár és király (1711-1740) Dekrétumának 75. czikkelye a bor forgalmáról, az útlevelekkel való visszaélésről rendelkezik: „Saját használatára az boroknak minden adó alol való mentességéről a kereskedés végett külső tartományokba való beviteléről s az útlevelekjnéltányosabb kiadásairól" „A császári és királyi felség annak szem előtt tartása tekintetében, hogy a dolgoknak és boroknak a szomszédos tartományokba saját használatra való be és kivitele minden taksálás nélkül történjék kegyelmesen elhatározta, hogy a karok és rendek ugyanazon elbírálásban részesüljenek amelyben Ausztria, Stájerország s egyéb országok lakosai részesülni szoktak"