Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Mirko Mitrović: A Nagykikindai koronakerület, mint a szerb nép privilégiumának egyik formája
Vármegyék és szabad kerületek 321 nagykikindai kerületről, mint a szerb nép egyik mentsváráról, szigorúan az adományozott kiváltságok szemszögéből. A tiszai és marosmenti katonai határőrvidék felszámolásával (1751), illetve a Törökországgal szembeni védelmi vonal súlypontjának áthelyezésével a Duna és Száva vonalára, a szerb határőröket az a veszély fenyegette, hogy a megyei és földesúri fennhatóság alá kerülnek.8 A bizonytalan jövő sokukat költözésre késztetett, így egyesek az újjászervezett Dunamenti határőrvidékre Szerénységben9, mások a- Az említett munkáknak tudományos értékük van, mivel levéltári adatok alapján íródtak, és a Koronakerület fő problémái mellett, foglalkoznak annak szociálisgazdasági helyzetével is. 6 A saját kutatási eredményeimhez felhasználtam a Harci Levéltár (Kriegsarchiv, Hofkriegsrath), Palotai Levéltár (Hofkammer archív, Hoffinany Hungarn), Vajdasági Levéltár (Torontáli megye könyvtára) és a Kikindai Levéltár (a városi magisztrátus könyvtára) adatait. Ezen adatokat részben tartalmazza a munka, míg teljes egészében megtalálhatók az éppen befejezett doktori disszertációm (M. Mitrovic, „Drustveno-ekonomski razvitak Banata od kraja XVIII do sredine XIX véka (1779- 1848) ” külön fejezetének keretein belül. 7 A határőrségekkel általánosan foglalkozó munkák mellett (melyek szerzői: F. Vanicek, K. Hitzinger, J. Sviker, A, Ivic, D. Popovic, J. Savkovic), a Maros-menti határőrvidékkel foglalkoznak a következő munkák és monográfiák:-1. Iványi. „A tiszai határőrvidék (1686-1750) ”, Hazánk, 2. Janregang;-1. Iványi, „Szabadka szab. Kir. város története”, 1.2 Szabadka, 1886;-1. Jaksic, „íz popisa stanovnistva Ugarske pocetkom XVIII véka”, Növi Sad, 1966;- K. Wessely, „Neuordnung der ungarischen Grenzen nach dem grossen Türkenkrieg”, Munkafüzet: Die k. k. Millitärgzenze, Schriften des Heeresgeschlichtlichen Museums in Wien, Wien 1973;- A.Koroknai, „Problemi zadruge u Podunavskoj i Potiskoj granici (1686-1723) ”, Istrazivanja, 3. füzet, Novi Sad, 1974, oldalszám 41-145;- S. Gavrilovic, „íz istorije Srba u Ugarskoj i Slavoniji u XVIII veku”, Zbomik Matice Srpske za istoriju, 15, füzet, Növi Sad, 1977, oldalszám 93-104.- A. Foriskovic, „Tekelije - vojnicko plemstvo XVIII véka”, Növi Sad, 1985. s Mint ahogy ismeretes, a határőrvidék felszámolásáról 1741-ben döntöttek, a magyar szábor nyomására, azon körülmények között amikor a Tiszai-marosmenti határőrvidék gyakorlatilag elvesztette létezési értelmét. Mivel pedig a szerb lakosság ezen határozatát nagy nehézségek és elégedetlenségek kíséretében fogadta el, tíz teljes év múlt el a határozat véghezvivéséig. Erre vonatkozó irodalom: S. Gavrilovic, „íz istorije Srba u Ugarskoj i Slavoniji u XVIII veku”, Zbomik Matice Srpske za istoriju, 15. füzet, Növi Sad, 1977, oldalszám 31-32. 9 A Duna-menti határőrséget 1702-ben alapították meg, a törökökkel szembeni védelem céljából, akik megtartották Bánságot és Szerémség dél-keleti részét a Karlócai béke után is (1699), úgy hogy szükséges volt megszervezni a bácskai üszamenti-, és
