Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Mirko Mitrović: A Nagykikindai koronakerület, mint a szerb nép privilégiumának egyik formája
322 Mirko Mitrovic: A Nagykikindai koronakerület... távoli Oroszországba távoztak, ahol nagyszámú települést alakítottak.* 10 * A hátramaradt a Tisza és Maros-mentétől délebbre Bánságba vándoroltak11,ahol a bánsági milicia kötelékeiben bizonyos fokig megőrizhették katonai státusukat.12 Tekintettel arra, hogy a milicia egységeinek elhelyezése célszerűtlennek bizonyult, a XVIII. század 60-as éveitől kezdve, a 80-as évekig, a bánsági határőrezredekbe olvasztották őket13, s ez a milicia teljes felszámolását eredményezte, ami az észak bánáti települések provincializációjához vezetett.14 A milicia felszámolása az északbánsági települések polgári igazgatás alá kerülését is jelentette, mely a volt határőrök elégedetlenségét - valójában a jobbágysorba kerüléstől való félelmüket váltotta a szlavóniai szávamenti- határokkal zárolt területen a védelmet. Erre vonatkozó irodalom:- S. Gavrilovic, „Popis Podunavske vojne granice 1722-1723. godine”, Istrazivanja br. 12. Növi Sad, 1989, oldalszám 53. 10 Erre vonatkozó irodalom:- J. Popovic, „Srbi u Banatu do kraja XVIII véka”, Beograd, 1955;- M. Kostic, „Srpska naselja u Rusiji: Srbíja i Slavonesrbija”, Beograd, 1923;- A. Foriskovic, „Seobe Srba u Rusiji tokom XVIII véka”, Istorija Srpskog naroda, IV/1, Beograd, 1986, oldalszám 233-250. 1 'Erre vonatkozó irodalom:- S. Gavrilovic, „Srbi u Ugarskoj i Slavoniji od austro-turskog rata 1737-1739. do kraja XVIII véka”, Istorija Srpskog naroda, IV=1, Beograd, 1986, oldalszám 198. A legtöbben voltak a Maros-mentéről, és Nagykikinda, Melence és Basahíd területére telepítették át őket, míg a Tisza-menti határőrség a következő helységekbe lett áttelepítve: Mokrin, Karlova, Franyova, Keresztúr, és valószínűleg Tara si (V. Stajic, „Velikokikindski distrikt 1776-1876”, Növi Sad, 1950, oldalszám 24). 12 A rendőrségről :- S. Mileker, „Geschichte der Banater Militärgrenze 1764-1873”, Pancevo, 1925, oldalszám 22. A milicia munkája szerződésen alapult (.konvenció”), amit annak főkapitánya Gavrilo Novakovic és Ignác Kempf tanácsos látott el kézjegyével, a cári-királyi komisszió nevében (A szerződés szövege a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Levéltárában tekinthető meg: Beograd, 7. füzet, oldalszám 7877). 13 A védelmi szektorral kapcsolatban, az általános munkák mellett (lásd a 7-es számú megjegyzést), megnézni a következő műveket is:- S. Mileker, „Geschichte der Banater Militärgrenze 1764-1873”, Pancevo, 1925; (és más munkákat is);- S. Pecinjacki, „Granicarska naselja Banata (1773-1810) ”, I. és II. kötet, Növi Sad, 1982, 1985. 14 Erről részletesebben:- M. Mitrovic, „Drustveno-ekonomski razvitak Banata ...” (Disszertáció kézirata).
