Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)

Bagi Gábor: Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés fő irányainak meghatározására, különösképp a XVII-XIX. században

190 Bagi Gábor: Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés... ban.19 Ez önmagában talán lehetne véletlenszerű, de ugyancsak inkább általános katonai, s nem kizárólag határvédelmi szerepe volt a XVI. századi oszmán hadsereg hasonlójellegű elemeinek.20 Úgy véljük, Kelet-Európábán a katonáskodó szabadparaszti elemek megléte, hosszú megmaradása, s sajátos katonai szerepe jelen­tős részben a feudalizmus nyugat-európaitól eltérő, keleti, ázsiaias jellemzőivel, a nyugati modell tökéletlen átvételével magyarázható, mely részint nomád, valamint - bizánci elemekkel is ötvözött - arab­török hatás, vagy ezekre való reagálás (ellenhatás) nyomán jött létre.21 A legkorábbi ázsiai társadalmi modellben sokáig a parasztokat katonai szolgáltatással és adóval egyaránt sújtották, míg az antikban a terme­lést rabszolgák végezték, a szabad parasztok csak katonáskodtak. Idő­vel e változatoknak különböző variánsai - pl. a nomádoknál szolgák és harcolók - alakultak ki, melyek a kelet-európai korafeudális társa­dalmak kialakulásában is jelentős szerepet játszottak.22 3. A XVIII-XIX. századi hazai szabadparaszti fejlődés fő irányai A különböző hazai szabadparaszti társadalmak leírásánál általá­ban az egyediséget, az egyedi vonásokat, a feudális rendszer általános vonulatától való eltérés jegyeit szokás kiemelni. Úgy tűnik mindazo­náltal, hogy a kései feudalizmus korában egyes szabadparaszti csopor­tok társadalma, a fejlődés valós, illetve a helyiek által kívánt irányai hasonló vonásokat is mutatnak. Ezek alapján a XVIII-XIX. századi magyarországi szabadparaszti társadalmaknál a jelek szerint két fő típust, s a kettő közötti átmeneteket különböztethetünk meg. Az elkü­lönítés alapja a feudális környezet hatása, a szabadparaszti társadal­mak feudalizálódása, pontosabban idomulási kísérlete az országos feudális, rendi szerkezethez, illetve ennek hiánya. Mindez végered­ményben annak a függvénye volt, hogy a szabadparaszti közösségek­nek sikerült-e feudális kiváltságok, privilégiumok révén beépülni a feudális magyar nemzet rendi képletébe, avagy nem. 19 Lásd a Bolsaja Szovetszkaja Enciklopegyija „Kozák” címszavát! 20 Generál T„ 1987. 178-183. 21 VassE., 1983. 255-281.; Generál T„ 1987. 178-183. 22 Ecsedy I., 1976. 130.

Next

/
Oldalképek
Tartalom