Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bagi Gábor: Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés fő irányainak meghatározására, különösképp a XVII-XIX. században
186 Bagi Gábor: Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés... val - teljesen egy modern, abszolutista államhatalom tudatos, átgondolt törekvése nyomán alakult ki. (Ezek jelentőségéhez mérve nem lehetetlen, hogy a Hajdúság privilégiumainak meghagyása, s az 1745- ös jászkun redempció engedélyezése talán már nagyobb mértékben volt politikai probléma, sem mint katonai kérdés.) A katonai szolgálat jellegét tekintve elmondható, hogy Nyugaton ez a mark jellegű germán közösségek sokáig megmaradó katonai demokráciájából alakult ki, s mint - a városok polgári hadviselésének tapasztalatai alapján utóbb sok helyütt modernizált (Svájc) - gyalogsági népfelkelés, milícia működött. Keleten a XIII. században privilegizált elemek (népelemek) lovaskatonákat adtak, míg a XVI-XVII. században a hajdúk és hajdú jellegű csapatok, valamint a kozákok - a zsoldoshadseregek, s hadviselésük hatására - lovasként és gyalogosként egyaránt szolgáltak, csakúgy mint a korábban még könnyűlovas székelyek. A XVIII. században a magyar Határőrvidék katonasága - szervezete, zömmel gyalogos jellege alapján - fokozatosan közeledett a sorkatonasághoz. Hasonló jelenség figyelhető meg a kozákságnál, melynek szervezetét, szolgálati rendjét úgy reformálták, hogy a cári haderő kizárólagos könnyülovasságaként megfeleljen.10 11 A jászkunok és a hajdúk a XVIII. század végére lényegi katonai különállásukat - a rendszeres újoncállítás bevezetésével - elvesztették, egyedül a nemesi felkelésben való részvétel maradt meg sajátos szabadparaszti kötelezettségként. A szabadparaszti rétegek speciális katonai szolgálata Nyugaton a zsoldoshadseregek tömeges elterjedésének időszakára már jórészt eltűnt (XVI-XVII. század), magával a jogilag és részint területileg is elhatárolt, hangsúlyosan paraszti életmódot folytató szabadparasztsággal együtt.11 Ezzel szemben Keleten a polgári állam kialakulása (XIX. század második fele, XX. század eleje) az az időszak, amikortól erről a kettős folyamatról valójában beszélhetünk. A szabadparaszti népesség szerepe, katonai jelentősége Kelet- Európában hosszabb, s nagyobb volt, mint Nyugaton. Ez részint a feudális fejlődés keleti sajátosságaival, illetve a katonai szolgálat elté10 Rácz I., 1969. 7-44. 11 Úgy vélem, ez a sajátos hazai települési szisztéma nem kizárólag a lakatlan területekkel, illetve a tatárok alföldi pusztításaival magyarázható. E katonailag gyorsan mozgósítható népelemek egyes csoportjait nyilvánvalóan szándékosan telepíthették a királyi központok közelébe, s az is elgondolkodtató, hogy a magyar királyi kíséretekben is többször említik őket.
