Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bagi Gábor: Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés fő irányainak meghatározására, különösképp a XVII-XIX. században
182 Bagi Gábor: Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés... biakban ezekkel kapcsolatban kísérlünk meg néhány általánosabb megállapítást tenni. 1. A szabadparaszti társadalmak általános jellemzői A történettudomány az európai feudális fejlődés sajátosságai, atipikus vonásai között említi meg olyan a paraszti elemek tartós fennmaradását, amelyek az általános fejlődési tendenciák ellenére sem kerültek tényleges jobbágyi alávetésbe, azaz konkrét - terményjáradék, utóbb pénzjáradék fizetésén alapuló - függésbe feudális birtokosoktól. Ez az általában szabad paraszt1 néven említett, hangsúlyozottan paraszti életmódot folytató, jobbágy és nemes közötti átmeneti kategória általában két fő jellemző révén különült el a jobbágyságtól. Egyrészt személyükben szabadok voltak, másrészt pedig földjük szabad jogú birtokosai, azaz mintegy reliktumként őrizték a feudalizmus előtti, vagy korafeudális időszak bizonyos átmeneti jegyeit.* 2 Ugyanakkor - figyelembe véve azt, hogy a nemes és jobbágy kategóriák között sem létezett sokáig merev választóvonal, s időszakonként igen jelentős volt a társadalmi mozgás, átalakulás is - egy adott kor társadalmi csoportjainak a jobbágy, szabadparaszt és nemes kategóriákhoz való kapcsolása gyakorta problematikus. A szabadparaszti kategória általános jellemzőit a hazai és a külföldi történettudomány inkább csak a feudalizmus kialakulásának és megszilárdulásának időszakában írta le, akkor is csak a jobbágyi és nemesi osztályok kialakulásával kapcsolatban. így mindmáig olyan terminológiai kérdések tisztázatlanok, mint pl. a szabadparasztság és a katonaparasztság kapcsolata, illetve hogy kiket tekintsünk igazi szabad parasztnak, parasztságnak: csak a hosszú távon megmaradt szabad közösségeket, vagy az időlegeseket, sőt esetleg az egyénileg felszabadult személyeket is. E kategória ugyanis a feudalizmus klasszikus időszakában (virágkorában) is igen eltérő jogi helyzetű személyeket jelölhetett, a korai, vagy kései korokról már nem is beszélve. A szabad' A feudalizmus korában létezett szabad, félszabad, illetve katonáskodó paraszti elemekkel a magyar történettudomány döntően helytörténeti (székelyek, jászok, kunok, hajdúk), vagy hadtörténeti (Borosy András, Perjés Géza, Kubinyi András) szempontból foglalkozott. 2N. Kissi., 1973. 319-332.; Uö. 1991.35-43.
