Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása és korszakai
Vármegyék és szabad kerületek 81 3. Olyanok, „melyek tulajdon portákkal és független tisztikarral bírnak ugyan, de országgyűlési szavazatuk nincs”. Ide sorolja a XVI. nemesi városkerületét. 4. Olyanok, amelyeknek van ugyan különálló adózási bortájuk és független tisztikaruk, de jobbágyi szolgáltatásokat nem tesznek és különféle kiváltságaik vannak. Ide tartozik a kamara nagykikindai és a korona tiszai kerülete. A korona tiszai kerülete egyébként Bács- Bodrog, a nagykikindai kamarai kerület pedig Torontál vármegye fennhatósága alatt állott. Nem voltak tehát közvetlen kapcsolatban a Helytartótanáccsal, s az említett megyék végzései épp úgy kötelezeték őket, mint a megye bármely más lakosát. Fényes Elek megjegyezte, hogy tulajdonképpeni szabad kerületnek csak a második és harmadik pont alatt felsoroltak tekinthetők, míg a másik kettő átmenet a tulajdonképpeni szabad kerület és a vármegye között. Fényes Elek osztályozása kétségtelenül lényeges tartalmi szempontok szerint történt, de nézőpontja statikus, azt az állapotot rögzíti, ahogyan a szabad kerületek jogállása az 1790/91-es országgyűlés után alakult, s nem tekintettel az egyes kerületek sokszor nagyon is eltérő történeti, közjogi, etnikai és gazdasági fejlődésére. Ami a Hajdúkerületet illeti, megállapíthatjuk, hogy nem tekinthetjük magától értetődő dolognak, hogy a szabolcsi hajdúvárosok fejlődése olyan kerületet hozott létre, mint amilyen végül megvalósult, sőt egyáltalán azt sem, hogy a kiváltságokból szabad kerület épülhetett fel. Ha ugyanis a kritikus 17. és 18. századot vesszük vizsgálat alá, megállapíthatjuk, hogy akár másféle fejlődési irány is bekövetkezhetett volna, sőt reális veszélyként egyenesen a hajdúvárosi kiváltság megszűnte is fenyegetett, mint ahogyan az az erdélyi fejedelmi meg- erősítésű bihari kishajdú városoknál be is következett. Ebben az esetben természetesen semmiféle kerület sem jöhetett volna létre.6 Bocskai István kiváltságolásai - Kölesér-Nagyszalonta kivételével - egy vármegye, Szabolcs - területére szóltak s tartalma szerint pedig a hajdúkat kétségtelen és igaz nemesi kiváltásokkal ruházta fel. A hajdúvárosok magukat a 17. század folyamán mindig Szabolcs vármegyében lévőknek határozták meg, így a hajdúvárosok előtt nyitva állt annak a lehetősége, hogy az immár személyükben is nemesi jogokkal felruházott közösségek Szabolcs vármegye rendjei közé b RáczI- Debrecen. 1969.
