Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása és korszakai
82 Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása és korszakai épüljenek be, mondjuk a túrmezei nemesek mintájára. Erre tényleges próbálkozások is történtek,7 Szabolcs megye már 1614-ben bepanaszolta a hajdúkat, hogy bár nemesek, a megye nemességétől elkülönítik magukat. Thurzó György nádor utasította is őket, hogy a jövőben a régi nemesek szokásai és az ország törvényei értelmében ismerjék el a megye joghatóságát és bíráskodását :8 9 A magyar országgyűlés ezt az álláspontot hamarosan a magyar törvénykönyv lapjain is rögzítette. Az 1618/73. évi törvénycikk úgy rendelkezett, hogy a felsőmagyarországi hajdúvitézek - tehát a Szabolcsiak is - az illetékes vármegye joghatósága alá tartozzanak, akárcsak a vármegyei nemesség közönségesen. Egyes történeti munkák állításával ellentétben tehát nem arról van szó, hogy a hajdúkiváltások megszüntetésére törekedtek volna, hanem arról, hogy a nemesi vármegye joghatósága a hajdú városokra is kiterjed9 jen. A helyzet ellentmondásos voltára utal, hogy maguk a magyar rendek sem voltak ebben a kérdésben egységesek. 1608-ban a felsőmagyarországi rendek partcularis congregatioja úgy határozott, hogy a hajdúvárosok a kassai főkapitány alá tartozzanak, amely tulajdonképpen két dolgot jelentett.10 11 Kivették őket Szabolcs vármegye keretei közül és a magyar végvári rendszer részeként a felsőmagyarországi főkapitánysághoz sorolták be őket. Végeredményben ezt a döntés alapozta meg Forgách Ferenc kassai főkapitány 1613-ban kelt levelében foglalt instrukciókat, amely a katonai ügyeken túlmenően polgári peres és büntetőügyekben is a kassai főkapitány hadi székét tette meg a hajdúvárosok legfelsőbb fórumává.11 Amikor a szabolcsi hajdúvárosok az erdélyi fejedelem fennhatósága alá tartoztak, a fellebbviteli fórumuk a kállói kapitányság volt, de végeredményben így is a felső-magyarországi főkapitányság volt az illetékes. Ez a helyzet végeredményben jelentős védelmet jelentett az erősebb, tapasztaltabb vármegyei nemességgel szemben, s a hajdúvárosi autonómia nagyfokú kiépítését tette lehetővé. Érdekes módon viszont, a hajdúvárosok második generációja viszont már hajlott rá, hogy igénybe vegye Szabolcs vármegye védel7 Nvakas M. 1977. iRáczl. 1969. 144-145. 9MTT 1608-1657. 1900. 164. 10 Dudás Gy. 1887. 82. 11 Nyakas M. 1977. 51-52.
