Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy László: Hajdúsors "Az magyar romlásnak századában"
Vármegyék és szabad kerületek 69 mon őket.23 1604-1606 között viszont elsöprő többségük török szövetségben küzdött előbbi koronás királyuk és a hozzá hü maradó „keresztény véreik” ellen. Sorsuk 1606 után is döntő mértékben a törökvazallus erdélyi fejedelmekhez kapcsolta őket s így többségük részt vett azok Habsburg-ellenes hadjárataiban is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy érzelmeikben a 17. században a „németellenesség” vagy Habsburg-ellenesség vált volna domináns tényezővé a korábbi egyértelmű török gyűlölet helyett. A hajdúk nagy többségének protestáns volta szülhetett bizonyos ellenérzéseket a katolicizmussal összefonódott Habsburg-hatalommal szemben, de a fő indítékokat másban kell keresnünk. Első helyen talán abban, hogy a „nagy hajdúvárosok” 1619-1629., valamint 1644-1645 között az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá kerültek, ami nagyban behatárolta választásukat. A bihari „kis hajdúvárosok” pedig egészen 1660-ig ki nem kerültek a váradi főkapitányok fennhatósága alól. Ugyanakkor a Habsburg-ellenes hadjáratokban való részvétel nagy „sákmánszerzési” lehetőségeket rejtett magában, ami egyaránt csábította a privilegizált és a szabadhajdúkat. A magánföldesúri privilegizáltak többsége azokat a nagybirtokosokat szolgálta, akik a Habsburg-ellenes küzdelmek zászlaja alá sorakoztak fel. Mindez együttesen eredményezte azt, hogy a hajdúk többsége - de korántsem mindegyikük - nem a magyar-horvát koronás királyok, hanem a török-vazallus erdélyi fejedelmek hadaiban küzdött.24 Ugyanakkor szép számmal voltak olyanok is, akik ezen küzdelmek alatt is a Habs- burg-házi királyaink seregében harcoltak vagy a harmincéves háború külhoni csataterein, de nem egy esetben Magyarország területén is.25 A hajdúk a 17. század folyamán nem csupán katonai, de politikai szerephez is jutottak a magyar históriában. így például II. Mátyás ma23 Ez vonatkoztatható különben e korszak magyar katonaságának egészére, így a hajdúkon kívül a végvárak hadinépére vagy a székelyek elsöprő többségére is. L. erről bővebben Nagy László: „Megint fölszánt magyar világ van...” Társadalom és hadsereg a XVII. század első felének Habsburg-ellenes harcaiban. Bp.,1985. és u.ő.: „Kuruc életünket megállván csináljuk...” Társadalom és hadsereg a XVII. századi kuruc küzdelmekben. Bp., 1 983. 24 így pl. a leghatalmasabbak közül Rákóczi György, Thurzó Imre, Batthyány Ferenc stb. 25 L. TT 1884. 500-501.o. V.ö. HK 1896. 520-523.O. L. még Nagy László: A kuruc világ és katonája Ady költészetében és prózájában. Meditáció az irodalomtörténet és a hadtörténet határmezsgyéjén. HK 1981.4.sz. 562-563.0.
