Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
36 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon hattak a politikába. Zsigmond király említett hadügyi tervezetét úgy kívánta megvitatni, hogy minden megyének megküldte, hogy otthon tárgyalják meg azt. A mai értelemben vett közigazgatás a középkorban jószerével ismeretlen volt, csak a rendeletek kihirdetése és az adószedésben való közreműködés jelentett némi közigazgatási hatáskört. A megye működése nem volt folyamatos. Majd minden ügyet a sedrián intéztek, ezek pedig csak kéthetenként ültek össze. A felsőbb parancsra elrendelt vizsgálatokat pl. a legtöbb megyében úgy végezték el, hogy az egyik sedrián felolvasták a parancsot, kijelölték a szolgabírót, aki a következő törvényszéken jelentést tett, az erről szóló oklevelet is ilyenkor állították ki. Általában alapelv volt, hogy oklevelet kiál- lítni csak sedrián lehetett. A sedria helye volt megye székhelye. Az egykori ispáni várak jó részét elhagyták az ispánok, sőt azt a települést is, ahol a megyének nevet adó vár állt. Ők többnyire új típusú kővárakba költöztek, a megyei ügyeket azonban nem itt tárgyalták, hanem olyan helyen, ami a megye minden lakosa számára megközelíthető helyen feküdt. A székhely az itt tárgyalt két és fél évszázad alatt általában kétszer-háromszor változott, a sedria áthelyezéséhez királyi engedélyre volt szükség. A tárgyalás napja sokkal állandóbb volt, a sedria többször is költözhetett az idők folyamán, a idejéhez azonban ragaszkodtak a megyebeliek. Ha meg akarták változtatni, ehhez is királyi engedélyt kellett kérniük. Bihar megye nemesei pl. 1327 és 1338 közt Pályiban gyűltek össze, utána csak 1369-től vannak adataink, innentől 1393-ig Micskén. Ezután csak középkor végi oklevelek maradtak ránk, 1467-1524 közt Szentjános volt a megye székhelye. Az első szolgabíró-említéstől a Mohácsi csatáig tehát legalább három helyen volt sedria, napja azonban nem változott, törvényt mindig kedden ültek. Ezzel szemben a szomszédos Szabolcs megye nagyon gyakran változatta székhelyét és a sedria napját is 43 Nagyon keveset tudunk sedriák lefolyásáról, azt sem tudjuk, hogy hol jöttek össze a nemesek. Egy biztos, a középkorban nem volt sehol megyeháza, azaz olyan ház, ami a megye tulajdonában lett volna. Egy átlagos törvényszéken az ispánon vagy az alispánon és a szolgabírákon kívül csak a peres felek jelentek meg. A középkorban nem rendeztek olyan típusú 43 Csukovits Enikő: Sedriahelyek - megyeszékhelyek a középkorban. TSz 1997. [=Csukovits: Sedriahelyek] A Jagelló-korban törvénnyel vetettek véget a székhely- változtatásoknak, elrendelve, hogy a sedriákat a régi helyükön kell tartani. 1495: 29.te.
