Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Györe Zoltán: Sajkás kerület 1763-1873
346 Győré Zoltán: Sajkás kerület 1763-1873 terület kereskedelmi mérlege pozitív volt. Sajnos a későbbi időszakra nem rendelkezünk hasonló adatokkal.36 A kereskedők száma viszonylag lassan növekedett. I.A.Demian adatai szerint 1803-ban negyvenen (ekkor a legtöbb kereskedő - 8 - Csúrogon élt), harminc évvel később 49-en, 1844/45-ben pedig 55-en voltak. Az árut leginkább Újvidéken szerezték be, de voltak olyan kereskedők is, akik rendszeresen látogatták a pesti, bécsi és brünni vásárokat. A boltos kereskedőket anyagi helyzetük alapján négy kategóriába sorolták évi 12, 16, 20 illetve 26 forint adóval. A jelentősebb marhakereskedők 20-40 forintot fizettek. A kereskedők többsége szerényebb anyagi lehetőséggel rendelkező boltos volt. Egyesek közülük igyekezték tőkéjüket más vállalkozásban is megfordítani. A forrásanyag tanúsága szerint elsősorban kocsmák és vendéglők bérlőiként, malom és pálinkafőző kazán tulajdonosaként. Tevékenységük kibővítése sok nehézségbe ütközött az 1807-es alaptörvény rendelkezései és a katonai hatóságok mindennapi negatív viszonyulása miatt.37 A sajkás kerület felszámolása A katonai határőrvidék felszámolására vonatkozó 1869-es és 1870-es uralkodói határozatokat követően, 1871-ben újabb rendelet alapján megkezdődött a katonai igazgatás polgári közigazgatási rendszerrel történő cseréje. Ennek során a századok hatáskörében csak szigorúan katonai jellegű ügyek maradtak, a sajkás kerületet érintő ossz civil kérdések kezelésével viszont az újonnan alakított titeli és zsablyai járási irodákat bízták meg. Az átmeneti időszak lezárását jelentette az 1873. évi 27. törvénycikk, mely a bánáti határőrvidéket végleg felszámolta és a hozzá tartozó sajkás kerületet Bács-Bodrog vármegyéhez csatolta. A sajkás kerület lakossága számára a katonai határőrvidék felszámolása számos nehézséggel járt. Legtöbb gondot az új körülményekbe történő beilleszkedés jelentette. Ennek okai elsősorban azok a különbségek voltak, amelyek a megyei és a határőrvidéki területek gazdasági és társadalmi viszonyai között, valamint a lakosság mentalitásában egy évszázad alatt kialakultak. A sajkás kerület lakossága évtizedeken át épített, rendeletekkel szigorúan és részletekbe menően 36 A Sajkás Kerület esetében a forrásokban igen kevés kereskedelemre vonatkozó adatot találhatunk. 37 S.Gavrilovic, íz privredne i drustvene istorije Bataljona u XVIII i XIX veku, Saj- kaska, II, 297.o.
