Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Györe Zoltán: Sajkás kerület 1763-1873
Vármegyék és szabad kerületek 345 zsablyai és csúrogi piacokon értékesítették, de szállítottak az újvidéki és más vásárokra is. 4 Legnagyobb forgalommal a 3 évi vásárral és egy hetivásárral rendelkező Titel bírt. Kedvező földrajzi fekvésénél fogva a bánsági búza egy jelentős részét itt rakták hajóra és szállították Észak- Magyarország illetve Horvátország irányába. Télen számos hajó szállásaként szolgált. Mint stábhely, mindig sok látogatója volt, így a javak fogyasztása átlagon felüli szinten mozgott, ami kedvezően hatott a környék árufeleslegeinek felvásárlására. Zsablya leginkább a marhakereskedés színhelye volt, míg Csúrogon ősszel jelentős mennyiségű zabot hajóztak be. A sajkás kerület kereskedelmének méreteire 1801-ből és 1802-ből rendelkezünk adatokkal. Az alábbi táblázat szemlélteti a kerületből kivitt áru szerkezetét és érté 35 két. ÁRUCIKK 1801. 1802. 1801. 1802. FORINT GABONA (pozsonyi mérő) 11.088 11.930 31.861 38.868 GYAPJÚ (bécsi mázsa) 460 664 6.667 7.960 MARHA (darab) 4.882 5.034 60.408 64.558 BOR (akó) 1.993 2.089 6.189 8.073 PÁLINKA (akó) 58 86 778 1.250 MÉZ, VIASZ (bécsi mázsa) 56 152 1.287 2.394 ÖSSZESEN 107.190 123.103 Láthatjuk, hogy a terület összkivitelének értéke figyelemre méltó összeget ér el, szerkezetében első helyen a marha áll, jelentősen kisebb értéket képviselve következik a gabona, majd a bor és gyapjú, utánuk a méz és viasz, végül pedig a pálinka. Megállapíthatjuk azt is, hogy mindegyik termék esetében mennyiség- és értékbeli növekedés jelentkezett 1802-ben. Érdemes megemlíteni, hogy 1801-ben a kerületbe behozott termékek (elsősorban vaskészítmények, háztartási cikkek, só és gyapot) értéke 95930 forintot tett ki, eszerint a szemlélt 34 35 34 S.Gavrilovic, íz privredne i drustvene istorije Bataljona u XVIII i XIX veku, Saj- kaska, II, 282.0. 35 A táblázatot némi módosításokkal S.Gavrilovic, már idézett munkájából vettük át.
