Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Györe Zoltán: Sajkás kerület 1763-1873
Vármegyék és szabad kerületek 341 kerület településeiből, Szabadkáról (298 szerb család Mosorinba)21 és a környező falvakból. A kerület legnagyobb arányú telepítési akciója is bácskai területről történt - 1800-ban a katonai és vármegyei hatóságok engedélyével Temerinből ideköltözött 203 szerb család létrehozta Gyurgyevó22 falut, egy évvel később pedig a Csébből elköltözött szer- bek megalapították Nádalját. A bácskaiakon kívül a 18. század utolsó évtizedei során kisebb- nagyobb csoportokban szerb telepesek érkeztek Szerbia, Bosznia valamint Dalmácia és Lika területéről is.23 Tekintettel azonban arra, hogy Nádalja és Gyurgyevó alapítása után a kerületben nem volt több szabad földterület, a 19. század elején lezárultak a nagyobb arányú telepítések. Néhány család még beköltözhetett 1809-ben, amikor a horvátországi katonai határőrvidék nagy részei Napoleon uralma alá kerültek, valamint 1812, 1813-ban, de a szervezett telepítés megszűnt. A szerbek mellett természetesen említést kell tennünk kisebb számú német és magyar paraszt vagy kézműves család letelepedéséről a 18. sz. utolsó negyedében. Ezek a személyek a szerbektől földet vásároltak és vállalták a katonai kötelezettségeket. Tekintettel a nemzetiségi erőviszonyokra a kerület helységeiben szétszórtan élő családok gyakran asszimilálódtak a szerbségbe. Láthattuk, hogy a nem szerbek részaránya jól érzékelhetően csak a kerület visszacsatolása által teremtett új viszonyokban növekedett. Társadalom, mezőgazdaság A katonai határőrvidék területén - így a sajkás zászlóalj településeiben is - a társadalom alapsejtjét a patriarchális nagycsaládok képezték. Egy-egy nagycsalád tagjai egyenlő jogokkal rendelkeztek a vagyon megszerzésében és élvezetében, közös házban éltek és közösen művelték a rendelkezésükre álló földeket.24 E szervezetnek stabilis gazdasági és társadalmi alapot kellett biztosítania a katonai egységek létszámának állandó fenntartásához, és a 21 Borovszky Samu, Bács-Bodrog vármegye, Budapest, II, 171-173.0. 22 A névadással kapcsolatban korabeli írásbeli forrás nem létezik. Stelzer szerint (Geschichte der Bácska) azért kapta a Durdevo nevet, mert e területen 1413-ban már létezett egy Györgyi nevű falu (ezt a szerbek Bordevacnak nevezték), határának egy részét pedig Almás Szentgyörgynek hívták. Más vélemények szerint az új falu a telepítés időpontja miatt kapta ezt a nevet - ugyanis ??? történt 22 A.Dukic, Sajkaski bataljon, Sajkaska, I, 275-277.0. 24 S.Gavrilovic, íz privredne i drustvene istorije bataljona XVIII-XIX véka, Sajkaska, II, Növi Sad, 1975, 187.0.
