Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Györe Zoltán: Sajkás kerület 1763-1873
340 Győré Zoltán: Sajkás kerület 1763-1873 sabb etnikumként a magyarok figyelhetők meg 16,3%-kal, utánuk következnek a németek 11,3%-kal.19 A térségre jellemző volt a lakosság számának gyors emelkedése is. Az alábbi táblázat adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a sajkás kerület fennállásának első nyolc évtizedében a népesség 248%-kal, a következő hetven évben pedig 93%-kal gyarapodott. Az adatok arról is tanúskodnak, hogy az 1848/49-es szerb felkelés során elszenvedett veszteségek ezt a növekedést körülbelül húsz évvel visszavetették. A kerület lakosságának dinamikus növekedését tükrözi a következő tény is: míg a sajkás kerület népsűrűsége a múlt század negyvenes éveiig érezhetően lemaradt Bács-Bodrog vármegye mögött, az arányok a nyolcvanas évekig már nivellálódtak, a századforduló előtt viszont népsűrűsége meghaladta a vármegyeit (1890-ben 60 illetve 58,7 lakos/km2, 1910oen 64-61 lakos/km2)20 ÉV 1770. 1808. 1835. 1844. LAKOSSÁG 8.699 20.154 28.574 30.315 ÉV 1863. 1880. 1890. 1900. 1910. LAKOSSÁG 30.090 38.083 47.562 54.464 58.394 A lakosság számának szemléltetett ütemű emelkedése jórészt a szervezett, illetve spontán betelepítés, részben a természetes szaporulat eredménye. Már említettük, hogy létrehozásakor hat település alkotta és hogy 1769-ben még 6 községet csatoltak hozzá. A lakosság számának ilyen módon történő növelése mellett, a katonai hatóságok (az Udvari Haditanács, a szlavóniai-bánáti főparancsnokság és a sajkás zászlóalj titeli parancsnoksága) aktívan támogatták és szervezték a csoportos és egyéni jellegű betelepedést. Az immigrációt megkönnyítette az a körülmény is, hogy a kerület a századfordulóig rendelkezett kiosztásra alkalmas szabad földterületekkel. Habár történtek arra próbálkozások, hogy a kerületbe nagyobb számú németet telepítsenek, a hatóságok mégis inkább a szerbeket részesítették előnyben, így ők képezték a telepesek zömét. A betelepülők nagy része bácskai volt: számos család érkezett a tiszai koronái 19 V.Krestic, Od razvojaőenja bataljona do formiranja kraljevine SHS, In: Sajkaska, II, Növi Sad, 1975,374, 381.o. 20 A.Bukic, V.Krestic említett munkáiban és az 1990. évi népszámlálás. Magyarország nemzetiségi adatai megyénként, c. kiadványában megtalálható adatok alapján (KSH, 1992).
