Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
Vármegyék és szabad kerületek 265 kenységét segítő megbízható embereknek az eljárásokban való bevonását tette lehetővé, egy másik a perbe idézést, egy harmadik a végzések végrehajtását szabályozta.24 Egy 1618. évi végzés az űrmértékek egész székben való egységesítéséről rendelkezett: Sok vezekedes volt eddigh az véka es kupa mertekek felöl, swtes felöl, eö Nagyságok igy deliheralnak, hogy ennek utanna az vice király biro swssön vékát, eitelt az. zek nepenek, mindenwtt lehessen egyenlő mertek25 1610 és 1710 közötti időszakból a protokollumokban összesen 72 széki „constitutio” és „deliberatio” találhtó. A legtöbb az 1610-es, 1640-es és 1660-as évekből keltezett. Ezeknek azonban csak egy része vehető jogszabálynak. Számottevő közülük a nem általános érvényű, hanem egy-egy folyó ügyet intéző rendelkezés: cirkálás elrendelése és a cirkáló bírók kinevezése, követi utasítások, országgyűlési követek költségeinek megállapítása és kivetése, a főtisztnek végzendő nyári ingyen munkanap elrendelése, törvénykezés felfüggesztése pestis miatt (1633) stb. A jogszabály jellegű végzések a század első felében zömében a bíráskodás körére vonatkozóak, a század második felében hozottaknál előtérbe kerül az adózás kivetése és szabályozása, falusi bíróság viselése, a közföldek használata, de foglalkoznak a szökött jobbágyok kérdésével is.26 Az adózás terén hozott egyik legfontosabb határozat a 24 Ha., Törv.jkv., 1. sz., 59, 70, 74. 25 t/a., Törv.jkv., 1. sz. 97. 26 Példaként bemutatunk egy párat: 1651-ben a nyomkövetési költségek fedezéséről: Az nyom dolgából az ioszagos nemes ember fizetni nem tartozik maga nemes hazatol. Egész nijlas jobbagy anijt tartozik fizetni, mint égj lofeö vagy drabant, ha fel nijlas felenit, ha peniglen nijla nincsen hazahoz harmadanit, miuel éli az falu hatarat. Hasonlóképpen lofejek, drabantok es egjeb rendek az felyiil megh irt mod szerent fizessenek, puszta fundusrol ne fizessen senki, ha megh szálljak az fellyül tneghirt mod szerent contribualljanak. (Marosszék lvt„ Törv. jkv. 1. sz. 537.) A falusbíróság viseléséről 1673-ban hozott határozat: Mivel ez elöttis Vásárhelyt derek székén volt constitutioja az széknek birosagh viselese felöl, mostanis ezen székünk gyűlésében végeztük, hogy az mely faluban öt darabant vagy azon fellyül vagyon, az lofő-gyalogokkal edjüt, azok visellyek az bírósagot szer szerint. Az hol penigh ötre ki nem telik, igy az faluban leveo szabad rendeknek rendre kell viselniek, az nemeseket ide nem értvén. Az kik penigh mar birosagot vettek fel, ez esztendőben visellyek, az hol megh birot nem teottek, tartsak az szék constitutiojahoz magokat. Az hol peniglen az jobbágyoknak is viselni kell az birosagot, úgy mint Nyaradteo, Medjesfalva s teob helyeken is, hol fogytán van az szabad rend, az ollyan helyeken rendre visellyek az birosagot, nem obstalvan akar ki jobbágyi legyenek, akar ecclesia földin lakok legyenek. Ide nem értvén az ollyan jobbágyokat, kik földes
