Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: Székelykérdés az 1848-i erdélyi országgyűlésen
Vármegyék és szabad kerületek 245 Vissza kell térnünk a forradalom kezdeteihez. Kolozsvárra a pesti március 15-i események hírét hozó posta március 20-án érkezett meg, s még aznap megszületett az a program, amely az erdélyi magyarság számára a nevezetes 12 pont mellett az átalakulás vezérfonalául szolgált. Ez a kolozsvári program elsőként említette az uniót s utolsó pontként szerepelt benne „a székely nemzet nyomasztó sérelmeinek siető orvoslása. Ezt a programot a korábbi ellenzéki liberális párt és a konzervatív kormánypárt vezetői: id. Bethlen János és Jósika János írták alá, aztán szétküldték Erdély magyar városaiba azzal az ajánlással, hogy mindenhol kérjék az országgyűlés minél hamarabbi összehívását az esedékes törvények elfogadása érdekében.* 4 A Székelyföldön a „székely sérelmek”-kel közgyűlések foglalkoztak. Háromszék 1848. április 11-12-én tartott széki közgyűlése a leghatározottabban foglalt állást ebben a kérdésben: azért sem kéri „a székely katonaság nyomasztóbb terheinek” orvoslását „nehogy ezen részleges orvoslással maga a rendszer törvényesnek elismertessék.” Ezért a közgyűlés a közelebbi erdélyi országgyűléstől „a székely katonai rendszer megszüntetését” várta.5 Csík-, Gyergyó- és Kászonszék ugyancsak 1848. április 12-én kezdődött közgyűlésen Mikó Mihály alkirálybíró, a korábbi ellenzék legkiválóbb csíki tagja részletesen kifejtette a 84 év óta fennálló határőri rendszer által okozott jogsértéseket, s a szék rendjei feliratban kérték a főkormányzót, hogy hívja össze az országgyűlést, amely iktassa teendői közé a székely sérelmek orvoslásának kérdését.6 A határőri rendszer megszüntetésében legérdekeltebb két szék közgyűlésének állásfoglalása nem volt teljesen azonos; Csíkszék, ahol az idegen határőrtisztek s különösen Franz Dorschner ezredesnek az I. székely határőr gyalogezred parancsnokának a befolyása 1848 tavaszára még jelentős volt, divatosabban fogalmazta meg elvárását, mint Háromszék, ahol a tisztikar nem kis része, élén Sombori Sándor ezredessel, magyar volt és nem szegült szembe a forradalom célkitűzéseivel. Azonban bármennyire is jogos volt az igény a határőri terhek 1 Kőváry László: Okmánytár az 1848-49-iki erdélyi eseményekhez. Kolozsvár, 1861.3. /a továbbiakban: Kőváry: Okmánytár./ 4 „Szorgalmazzanak a megyék minél előbb országgyűlést.” 5 Magyar Országos Levéltár /a továbbiakban: MOL/ F. 142. A Gubernium Transylvanicum Levéltára /a továbbiakban GTr/ Cista Diplomatica. Háromszék gyrásgyülése 1848-ban. 6 A kolozsvári Történeti Intézet mikrofilmtára. Foto: 19057-19072.
