Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: Székelykérdés az 1848-i erdélyi országgyűlésen
246 megszüntetésére, a kérdés a különböző érdekek ütközése miatt kezel- hetetlennek látszott. Először azért, mert az erdélyi három székely és a két román határőrezred a bécsi hadügyminisztériumnak is alárendelt erdélyi katonai főparancsnoksághoz tartozott, amely semmiképpen sem volt hajlandó elfogadni a határőrrendszer átalakítását, pláne a megszüntetését. Másodszor azért, mert az erdélyi magyar politika sem tartotta időszerűnek az egyetlen megbízhatónak tartott fegyveres erő megszüntetését, mert úgy vélte, hogy bármikor szükség lehet arra a magyarság védelmében s a belső rend fenntartásában.7 8 Harmadik okként megemlítjük, hogy a magyar kormány sem gondolt ekkor még a székely határőri ezredek fel oszlatására, hiszen még Batthyány miniszterelnök is igénybe szerette volna venni azokat Magyarország határainak védelmében. Mindezek következtéében az erdélyi országgyűlés megnyitásakor, a magyar politikai erőknek nem volt semmiféle határozott elképzelésük a székely határőrség megszüntetésének a lehetőségéről.9 A Kolozsvárt május 29-től ülésező országgyűlés június másodikén a Nemzeti Fegyveres erőről című ül. törvénycikket tárgyalta.10 Ez volt sorrendben az ötödik ülés, s az jórészt a nemzetőrség szervezésével, valamint a székely határőr katonai rendszerrel foglalkozott. A két kérdés egyébként szoros összefüggésben állt egymással, amely a Székelyföldnek azon részén, ahol 1764-ben felállították a határőrséget abban nyilvánult meg, hogy a határőrök nem kis része szeretett volna a határőri alakulatok kötelékéből átmenni a nemzetőrEgyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása 7 Ezzel kapcsolatban utalhatunk az 1848 áprilisi uzoni eseményekre, ahol a II. székely gyalogezred egyik zászlóalja a radikális forradalmárok felhívására megtagadta az engedelmességet s nem volt hajlandó elhagyni a szék területét. Nos, az erdélyi politikusok egymásután fordultak a székely határőrökhöz arra kérve őket, hogy várják meg az országgyűlés határozatát, s ne mondják fel az engedelmességet a katonai parancsnokságnak. Wesselényi május 10-i felhívásában azt ígérte, hogy a határőrkatonaság át fog alakulni nemzetőrséggé, addig azonban maradjanak a székelyek fegyverben. L. Egyed Ákos: Háromszék 1848-1849. Bukarest, 1978. 50-58. 8 MOL H2 1848-1849-i Minisztériumi Levéltár. Általános iratok. 216/2848. 9 A magyar politikusok többsége továbbra is jogos követelésnek tartotta ugyan a székely határőr rendszer megszüntetését, de tartott egy ilyen lépés következményeitől. 10 Ezt megelőzően elfogadták az unióról szóló I. törvénycikket, valamint a választó- jogi törvényt, amely a II. törvénycikkelyként került be az erdélyi diéta tör vénycsomagjába.
