Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: Székelykérdés az 1848-i erdélyi országgyűlésen
244 Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása tárőrrendszer erőszakos megszervezése 1764-ben Csík-, Gyergyó- és Kászonszékben, valamint Háromszéken és az Udvarhelyszékhez tar- tozó Bardóc fiúszékben. A határőrrendszerből kimaradt Udvarhely- és Marosszéken az adómentesség megszüntetését, a korábbi legnépesebb katonai rendnek, a gyalogszékelységnek adóztatását s politikai jogainak korlátozását tartotta a székely köztudat jogtalan és igazságtalan intézkedésnek. A székelyföldi társadalomfejlődés egyik sajátossága volt az ottani úrbériségnek az általános erdélyitől való különbözősége; következésképpen felszámolásának a módja is sok gondot okozott 1848-ban a jogalkotóknak először az erdélyi diéták majd a magyar népképviseleti országgyűlésen is. Az említett kérdések felvetődésével s megoldásuk kísérleteivel foglalkozik az itt következő tanulmányunk, amely az utolsó erdélyi rendi országgyűlésre terjeszti ki vizsgálódásait. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848. május 29-én ült ösz- sze Kolozsvárt. Napirendjén számos fontos kérdés szerepelt. Elsősorban Magyarország és Erdély újraegyesülése, a jobbágyság felszabadítása, a polgári szabadságjogok elfogadása. Ezekről korszerű törvényeket alkottak, amelyeknek többségét az uralkodó éppúgy kézjegyével látta el, mint a magyarországi pozsonyi törvényeket. Következésképpen az erdélyi diéta jogalkotásának legitimitásához nem fér kétség. Az országgyűlés tárgyai közt külön pontként nem szerepelt a székelyek ügye, de több törvény vitája során ki kellett térni a székely sajátosságokra, mert azokat nemigen sikerült az általános erdélyi törvények betűjéhez igazítani. Különösen két törvényjavaslat tárgyalása s elfogadása során merültek fel alkalmazási nehézségek: először a nemzeti fegyveres erőről alkotott törvénycikkről, valamint az úrbéri kérdést rendező törvény kapcsán. Általánosabb síkon a közteherviselés értelmezése s alkalmazása sem ment könnyebben, mint az előbb említett törvényeké. A számos székely sajátosság közül kettővel foglalkozunk a következőkben, nevezetese a határőr katonai rendszerrel, valamint a székelyföldi jobbágyfelszabadítás módjával. Hogyan vetődtek fel a székelység kérései az erdélyi országgyűlés megnyitása előtt? Erre a kérdésre azért kell kitérnünk, mert az 1848. május 5-én közvétett királyi javaslatok közt, nem szerepelt a székely határőrkatonaság, sem a székelyföldi jobbágyfelszabadítás. 2 2 Részben Aranyosszékre is kiterjedi a székely határöri szervezet.
