Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere
Vármegyék és szabad kerületek 201 Az oklevél arra is utal, hogy a címeres pecsétet (mely egyben címer is), a magyar koronának és az uralkodóháznak tett hü szolgálataikért kapták. Úgy gondolom, az említett példák is mutatják és bizonyítják a jász és a nagykun kerületek jelképeinek sajátos változását: a békésebb természetű jelképek felcserélését harcias, katonás motívumokkal. A kiskunok első címerképét 1726-ból találtam meg, amely szinte korszakos jelentőségű, hiszen ez a jelkép a kerület településeinek minden XVII. századi jelentősebb pecsétmotívumát tartalmazza. 17. kép) Ezen szintetizáló jelkép helyét 1736-ban egy alabárdos vitéz veszi át, 1746-tól pedig már egy kardot emelő katona a Kiskunság szimbóluma, az említett királyi oklevélnek köszönhetően. (18. és 19. kép) E gondolatkör befejezéséül kiemelendő, hogy az egyes kerületek jelképi változásait a királyi címeres pecsétadományozás (1746. március 19.) lezárja, és pedig úgy, hogy a Jászkunság egységes címerének megalkotásánál próbáltak figyelemmel lenni a Kerületek címer elképzeléseire, jelképterveire. Az Országos Levéltárban találtam rá ezekre a tervekre: A jászok jelképként Lehel-vezért, a kiskunok szimbólumként Kun László királyt szerették volna szerepeltetni. Az oklevél azonban gyalogos magyar katonáról és rohanó lovas harcosról tesz említést, nem egy-egy konkrét személyiségről. (21. kép) Majd ezt a történetileg kialakult és lezárt szimbólumörökséget veszi át - a külső-szolnoki gólyamotívummal együtt - az 1876-ban elfogadott jász-nagykun-szolnoki címer. Ez ötvözi eggyé, s általa lesz ez az örökség immár az egész megye lényegi, s egyben reprezentatív megjelenítője, valójában dísze, ahogyan Henri Van de Velde szerint dísze lehet a gondolatnak a festészet és a szobrászat, a nyelvnek a zene és a költészet, a járásnak pedig a tánc. Olyan jelképi örökség ez, olyan sajátos érték, amelyhez méltán nyúlhattunk vissza 1991-ben a megyecímer visszaállításakor, illetve megújításakor. Azért említek megújítást is, mert az 1876-ban elkövetett kisebb-nagyobb pontatlanságok korrigálásra kerültek, az eredeti adománylevél pontos fordítása, értelmezése segítségével. (22. kép) Az 1991. évi megyei címerrel kapcsolatban ehelyütt is fontosnak tartom kiemelni, azt a törvényi megkötöttséget, hogy a megye címerével ellátott körpecsét a hatósági eljárás során nem alkalmazható (igaz, más megyéé sem), így annak rendeltetési foka, hitelesítő ereje nem éri
