Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere
202 Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben... el (nem érheti el) az 1949 előtt használatos önkormányzati pecsétek funkciójának szintjét, ami az önkormányzati jogok bizonyos korlátozásaként is felfogható. A Szolnok központú új törvényhatóság zászlajáról és színéről a következőket mondhatom. 124 évvel ezelőtt a jelképalkotók Jász- Nagykun-Szolnok színéül a kék és fehér színt választották, ami elsősorban a megyezászló kék-fehér sávjában fejeződött ki (a rúdra merőlegesen, felül a kék, alul a fehér). Az önkormányzati zászló létesítésével és használatával kapcsolatos iratok nem maradtak fenn. Egyetlen utalást sikerült csupán találnunk, amely ugyanakkor teljességgel bizonyítja is a zászló már kezdeti létezését. A feljegyzés 1896-ból való, amikor a vármegye a millenniumi rendezvényekre készült. A törvényhatóság 1896. március 14-i közgyűlésén úgy határozott, hogy „a vármegye címerével ellátott, egy díszesebb zászlót csináltat”, mert „... e célra alkalmas zászlóval nem rendelkezik. ” Az új díszes bandérium hamarosan , fehér és kék moir antik selyemből" el is készült. Ezek a színek - mint tudjuk - a jászkun örökség részei. így indokol maga az 1878. évi felterjesztés is. Érdekes részlet olvasható a felterjesztés fogalmazvány részében ezzel kapcsolatban: A kék és fehér melletti érvelés még arra is kitér, hogy „ez a szín Erzsébet királyné ő Fensége családi színével megegez. ” Ismert a jászkunok jó kapcsolata a királynéval, illetve a császárnéval, akitől a Kerületek 1857-ben az ünnepi bandériumi zászlókat is kapták. A kék és fehér a XVIII. század elejétől tekinthető a jászkunságiak színi jelképének. Ilyen értelemben először Bél Mátyásnál említődnek 1731-ben a Kerületek és a lakosság leírása során: „... testük erős és azt sajátos ruhába, többnyire kékbe, néha fehérbe öltöztetik. ” A további években a választott katonai mundértat és a csatákban vagy az ünnepi bandériumok fellépésekor kibontott zászlók leírásából a kéknek és a fehérnek már egyenesen a jász és kun „nemzeti színekké” alakulását kísérhetjük nyomon. Ezt a folyamatot követi az 1746-ban Mária Teréziától kapott kerületi címeres pecsét is, hogy a színek között véglegesen a kékben és a fehérben jelölje ki a Jászkunság jelképeit. A Hajdú Városok színe 1606-tól az égszínkék és a fehér szín. A jászkun és a hajdú színi jelképek azonosságának kedvező volta különösen a közös katonai alakulatok kiállításakor és a hasonló vagy egyező mundértat megválasztásakor mutatkozott meg. Hiszen mindkét
